Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölttel folytatódnak a meghallgatások

holnap folytatjuk. Délután már megalakul az új kormány.

Katonás rendben lement Lannert Judit meghallgatás utáni sajtótájékoztatója, röviden összefoglalta a program lényegét. Vagyis, hogy „egy gyermekközpontú, adatvezérelt és partnerségen alapuló oktatáspolitika legyen”. Miután önálló tárcát kap az oktatás, 0-tól 100 évig tudják a tanulási utakat szervezni, és nem csak az iskolák irányításáról lesz szó.

A sajtótájékoztatót levezénylő összesen két kérdést engedett az újságíróknak. Az egyik, hogy mikor jön az új NAT, és kiket vonnak be a tervezésbe (RTL), ami Lannert szerint korai, ennél fontosabb kérdések is vannak, a másik (Klubrádió), hogy az első 100 napban mik lesznek a legfontosabb, mobilitást segítő lépések.

Lannert erre azt monda, levegőt szeretnének adni az iskoláknak, ahol tudják, csökkentik a tanulói és pedagógus terheket, van, ami pénz nélkül is megy. Ahhoz pedig jogszabályváltozásokra van szükség, hogy az Erasmus és Horizont programokba visszakerülhessenek a magyarok. Arról is beszélt, társadalmi párbeszédet akar több kérdésben, a szakmát, a szülőket és a gyerekeket is meghallgatják.

Ezek után elkísérték a miniszterjelöltet.

Lannert jelöltségét támogatták, hat igen és két nem szavazattal. A fideszesek más jelölteknél jellemzően tartózkodtak.

Radics még szót kért, az LMBTQ propagandára kérdez vissza, amire nem kapott választ. Ő se látott átműtött óvodást, és nem is akar! A gyerekek szexuális nevelése a szülő feladata - közli Radics Béla. Szerinte ebben a kérdésben világos válasz kell.

Czirbus Gábornak is maradt kérdése, megint megkérdezi, mit jelent, hogy túl nemzeti a nemzeti alaptanterv. Lannert azt mondja, ő ilyet nem mondott, nem tudja a kérdést értelmezni.

A másikra visszatérve, a szexuális nevelés fontos, de nem csak a szülő feladata - mondja Lannert. Az ugyanis sokszor egyenlőtlen, sok probléma van a tinédzserterhességből. A szexuális nevelés nem az LMBTQ propagandát jelenti.

Még vizsgálják, hogy visszakerüljen-e a hadiipari cégekben meglévő állami tulajdon felügyelete a HM alá, most ugyanis ez a terület az NGM alá tartozik – mondta kérdésünkre Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt a nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása után. A Telex kérdésére pedig azt mondta, az is a jövőben dől el, hogy lesz-e új vezérkari főnök.

A társadalmi felzárkózás szerinte is fontos, a 18 éves tankötelezettséget megfontolják, de szerinte inkább úgy kellene ezt bevezetni, hogy vagy 18 éves korig, vagy az első végzettségig tartson a tankötelezettség.

Az LMBTQ propagandánál azt kérdezi, láttak-e már átműtött óvodást. Ő még nem, elhanyagolt gyerekeket viszont igen, és inkább ezzel kellene foglalkozni.

A digitális gyermekvédelmet is fontosnak tartja. A Mesterséges Intelligencia lehet segítség a tanárnak, de fontos, hogy ne iktassák ki a tanulást, ne AI-val válaszoljon egy gyerek a tesztre.

Az iskolai erőszakkal kapcsolatban is vannak jó programok, és sokszor azért történnek a problémák, mert nincs elég szakember az iskolákban. Erről is társadalmi egyeztetést ígér.

Soha ennyi kevés gyerek nem született, ez nem lehetőség, ez adottság - mondja Lannert, aki kiigazítja Dúró Dórát. A rendszernek ezt kezelnie kell. A kisiskolákat nem akarják megszüntetni, de azt akarják, hogy minőségi oktatást kapjon minden tanuló, ennek mentén vizsgálják meg a kérdést. A nemzetiségi oktatásban is a minőségre törekszenek - válaszolja a nemzetiségi szószóló kérdésére.

Az oktatás lényege, hogy ne skatulyázzanak be senkit, ez minden oldalról igényli a szemléletváltást. Kritériumorientált finanszírozást szeretnének, de erről is társadalmi egyeztetés jöhet.

Lannert örül, hogy ilyen szép eredmények vannak a felsőoktatásban, de nem véletlen, hogy sokan örülnek, hogy az oktatás egy tárcába kerül. A pedagógus béremelésért sokat harcoltak, az azért történt meg, mert beleállt az EU és adott forrást, másrészt megállt volna a rendszer.

Lehet, hogy a különböző indikátorok szerint jobban működik a felsőoktatás, többen tanulnak benne, de a minőségben még nem ott vagyunk, ahol szeretnénk - mondja a miniszterjelölt. A felsőoktatás ki lett tömve, de alsóbb szinteken nincs elég pénz. A KEKVA rendszerben is igazságtalan, hogy az állam által tulajdonolt egyetemeken alacsonyabbak a fizetések.

A tartalmi fejlesztésnek lesz külön miniszteri biztosa - ígéri Lannert. A NAT módosításával kapcsolatban arról beszél, a magyar okatással az a baj, hogy mindent tantárgyakkal akarnak bevinni. Mindenhol máshol próbáltak mélységi tanulás felé menni, miközben itthon nőtt a tantárgyak száma. A nemzeti gondolatot máshogy is be lehet vinni, nem kell ezt a tantárgyak között. A testmozgás fontos, de amióta van heti 5 testnevelés, nőtt az elhízott gyerekek száma, mert nem tudtak különórára járni. Kell a testmozgás, de nem ebben a formában. Az ingyen tankönyvet meg akarják tartani, de úgy, hogy a minőség és esélyegyenlőség is meglegyen. Lesz egy keret, ami mentén gazdálkodhat az iskola a tankönyvekkel kapcsolatban.

Apáti István azzal engedte a szavazás után útjára a miniszter-jelöltet, hogy „dicsőség Magyarországnak”!

Tettek lehet a bizalmat helyre állítani a NATO-ban – kezdi egy könnyű válasszal Ruszin-Szendi Romulusz a nemzetbiztonsági bizottság előtt. Ezt egy tiszás kérdésre válaszolja, az ellenzéki kérdésekre ennél majd érdekesebb válaszokat várunk.

Kezdésnek például ez: a NATO érdekeinek és a nemzeti szuverenitás szempontjainak összeegyeztetésében nem lát problémát Ruszin-Szendi Romulusz.

„Nem látom realitását annak, hogy bármelyik fél kinetikus műveletet kezdeményezzen egymás ellen az orosz-ukrán háborúban” – mondta a miniszterjelölt. Ezzel gyakorlatilag azt jelentette ki, hogy nem fog Magyarország belesodródni a háborúba.

A Magyar Honvédség kibervédelme a Magyar Honvédségre tartozik, mondta arra a kérdésre, hogy melyik minisztérium feladata lesz ennek a területnek az összefogása. Ugyanakkor az ország teljes kibervédelme a belügyminiszter feladta lesz.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében a hírszerzés és az elhárítás is devalválódott szerinte. A miniszterjelölt is utalt arra, hogy egy magyar tiszt lebukott azzal, hogy Ukrajnában futtat kémeket. Holló Istvánnal, a Magyarországon lebukott ukrán kémmel kapcsolatban megismétli a korábban elmondottakat, miszerint kétszer találkozott vele. Kikéri magának azt, hogy hazaárulással vádolták a kampányban.

Nem biztos, hogy minden beszerzés nyílt pályázattal történik majd – húzta alá, mert „a Magyar Honvédségnek nem a legolcsóbb, hanem a legjobb eszközök kellenek”.

Kijelentette, hogy nem lesz önálló határőrség.

A szolgálati lakásának kérdésével kapcsolatban azt meglepő választ adja, hogy kivizsgálják majd, mert ragaszkodik hozzá, hogy azt nem neki, hanem a mindenkori vezérkari főnöknek építették.