Mire ígért 261 milliárdot Hankó Balázs két hónappal a választás előtt? A személyre szabott tudományos megaprojekt, amit azonnal felmondott Magyar Péter
Már a magyar költségvetés szempontjából is látható összeget, a hazai tudományfinanszírozás nagyságrendjében pedig egészen elképesztő, 261 milliárd forintot ítélt még alig két hónappal a választások előtt a kormány a Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Alapítványnak - derült ki péntek reggel a Magyar Hang cikkéből. Miután a hír napvilágra került, Magyar Péter néhány órán belül bejelentette, hogy felbontják a még Hankó Balázs által aláírt szerződést. A kormány a már átutalt pénzt is vissza akarja kapni:
„Professzor urat a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérjük”
- írta posztjában a miniszterelnök.
Az alapítványnak megítélt és most visszavont támogatás céljai azonban egytől-egyig hasznosak, így bár az szerinte is érthető, hogy a kormány az eddigi szerződést felmondja, de a programot fontos lenne valamilyen formában folytatni, erre a pénzre nagy szüksége van a magyar tudománynak - mondta a 444 megkeresésére Lovász László matematikus. Az MTA korábbi elnöke, aki benne van az alapítványi kuratóriumban is, részletesebben is taglalta, hogy miért lenne fontos ezt a pénzt tudományos tehetséggondozásra és külföldi sztárkutatók idecsábítására fordítani - erre később visszatérünk.
A Hankó Balázs miniszter által februárban aláírt keretmegállapodás tényéről ugyan idáig is lehetett tudni, de annak nagyságrendje ismeretlen volt, az csak egy közérdekű adatigénylésből derült ki. Márpedig az egyébként súlyosan alulfinanszírozott magyar tudományban alig értelmezhető számokról van szó. Miközben az ELTE-re átkerült kutatóintézetekben sok kutató 400 ezer forint alatti fizetésből tengődik, itt hat évre 261 milliárd forintot ígértek oda egy tavaly novemberben alakult alapítványnak.
Ez éves átlagban az a nagyságrend, mint a Magyar Tudományos Akadémia teljes költségvetése, vagy amennyiből a most éppen HUN-REN-nek hívott magyar kutatóhálózat működik.
Ráadásul egy olyan közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról, vagyis KEKVA-ról van szó, amiknek az átláthatóságát a modellváltó egyetemeknél az Európai Uniós is kifogásolja, ezek az egyetemek emiatt vannak kizárva az uniós pályázatokból és az Erasmus-ösztöndíjakból. A támogatás kifejezetten személyre szabott, az állammal aláírt szerződés ugyanis azt is rögzíti, hogy az államnak joga van módosítani azt, ha a jövőben már nem Krausz Ferenc lesz a kuratórium elnöke.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
A kormány újabb alapítványt hoz létre, hogy „új tudományos kiválósági központok létrehozását és a magyar tudományos és műszaki áttörések nemzetközi elismerésének növekedését” segítsék elő
Erre külön törvényjavaslatot nyújtottak be.
A Magyar-kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést
A miniszterelnök arra kéri a Nobel-díjas kutatót, hogy utalja vissza a már kifizetett 22 milliárd forintot.
Gyógyszerészből lett jellegtelen kultuszminiszter, de az NKA-botrány miatt még sokáig fogják emlegetni a nevét
Kulturális ügyekben Hankó Balázs eleinte mindössze annyit hangoztatott, hogy a világ legjobb dolga magyarnak lenni. Most kiderült, hogy a gyógyszerész végzettségű miniszter giccsmagyar politikája mögött valójában brutális pénzszórások állnak.
Krausz Ferenc a kulturális miniszter tudománypolitikai főtanácsadója lesz
A Nobel-díjas fizikust Domokos Péter váltja a Kutatási Kiválósági Tanács élén.
Hankó Balázs 261,7 milliárd forintot adott Krausz Ferenc alapítványának
A támogatási szerződést a benne foglaltak szerint csak a felek kölcsönös egyetértésével lehet módosítani.
Mi ez a balhé Krausz Ferenc, a magyar tudóstársadalom és a kutatásfinanszírozás központosítása körül?
Miközben a Nobel-díjas Krausz és más tudósok a sajtóban üzengetnek egymásnak, arról kevés szó esik, hogyan fajult idáig a helyzet, a sokak szerint reformra érett OTKA megújítása miért váratott ennyit magára, és az új irány hogyan veszélyezteti a már amúgy is romokban heverő akadémiai szabadságot.
Az NKA-botrány nem egyszeri kisiklás, hanem a rendszer lényege
A Nemzeti Kulturális Alap titkos kollégiumában gyakorlatilag kampánycélokra osztottak pénzt. Mindeközben az NKA egyre kevésbé látta el azokat a feladatokat, melyekre eredetileg létrejött. Hankó Balázsból bűnbak lehet, de ez a történet jóval az ő színre lépése előtt kezdődött.
