A leköszönő kormány április végére az egész évre tervezett költségvetési hiány 91 százalékát hozta össze, vagyis 3849 milliárdos mínuszt, erről két hete a államháztartási gyorsjelentés alapján már beszámoltunk. Most azonban az új kormány, pontosabban a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium a részletes mérleget és jelentést is közzétette.

Noha az idei költségvetés megbízhatóságát eddig is övezték kételyek a hiánycél meghatározása miatt, az átadás-átvétel során kiderül új információk, miszerint meghamisították a költségvetést, ezeket csak tovább erősítik. Ahogy arra már többször is kitértem, az idei költségvetést 4218 milliárd forintos hiánycéllal fogadták el, ezt 50 nappal az év vége előtt 5445 milliárd forintra emelték Nagy Mártonék, amit viszont nem vezettek át a költségvetési törvényen. Az évente kétszer kötelezően elkészítendő úgynevezett EDP-jelentésben viszont már egy harmadik számot, 4745 milliárd forintot tüntettek fel. Ennek ellenére az NGM két héttel ezelőtt mégis az 5445 milliárd forinthoz mérte az április végéig felhalmozódott hiányt.

Mindenesetre a részletekből az látszik, hogy a bevételi oldalon a választási osztogatás ellenére továbbra sincs óriási probléma: nemcsak időarányosan áll jobban ez az oldal, de az egy évvel ezelőtti állapothoz képest is közel 1500 milliárd forinttal több pénzt folyt be.

A kiadási oldalon viszont a tavaly április végi állapotnál közel 2200 milliárddal több pénzt költöttek el, gyakorlatilag alig találni olyan sort a mérlegben, ahol a teljesítés ne haladná meg az időarányos 33,3 százalékos mértéket. Ezért most csak arra térek ki, ahol a legnagyobb túlköltekezés volt.

Arányaiban és összegében is legnagyobb túllépés az úgynevezett „költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai” soron volt, az egész évre tervezett összegnek több mint felét (52,1 százalékát) költötte el a Fidesz-kormány négy hónap alatt. Itt a kiadások egy részét teszik ki a személyi juttatásokra és járulékokra kifizetett pénz, másik része pedig a még nehezebben megfogható „szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai”. Itt olyan tételeket számolnak el – legalábbis, amit láttatni engedett az előző kormány –, mint a normatív finanszírozásra fordított pénzek, a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása, turisztikai fejlesztési feladatok vagy például a területfejlesztési alap.

Meglátszik a választási év hatása az állami beruházások kiadásai soron is, ahol az egész évre szánt keret 65 százalékát, a tavaly április végi állapotnál majdnem háromszor többet költöttek el Orbánék, 318 milliárd forintot. A jelentésben így írnak erről: ezt „az állami közútfejlesztési beruházások előző évihez képest magasabb teljesítménye okozza. A kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (261,9 milliárd forint) és az uniós kiadásokhoz (38,2 milliárd forint) kapcsolódtak”.

A szokottnál nagyobb mértékben költötték a pénzt egyes elkülönített alapoknál is, mint például a főként külhoni támogatásokat szétosztó Bethlen Gábor Alap. Itt az éves előirányzat 51,8 százalékát költötték el, bár ez forintosítva ugyan nem nagy összeg, 41 milliárd forint, a tendenciát azonban mégis jól tükrözi. Főleg, hogy egy évvel korábban az alap az éves előirányzat időarányosnak megfelelő hányadát, 34 százalékát kapta meg április végéig.