Novák Katalin 2024. február 10-ei lemondásakor azzal próbálta megmagyarázni a K. Endrének adott kegyelmet, hogy abban a hiszemben volt, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával.

Ez volt a búcsúbeszédében:

„Hoztam egy olyan kegyelmi döntést, mely sokakban értetlenséget és békétlenséget váltott ki. Érthető, hogy magyarázatot várnak. A kegyelmezési jogkör mind közül talán a legérzékenyebb, mert egy ember életéről kell dönteni a kegyelmi kérvény és a rendelkezésre álló információk alapján.

Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen. Márpedig itt nincs, és nem is lehet kétely.Soha nem adnék kegyelmet annak, akiről azt gondolom, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmaz. Így volt ez akkor és így van ez ma is.”

Ez a válasz csöppet sem elégítette ki a közvéleményt, ezért többször is próbáltuk megkérdezni Novák Katalint, hogy valójában miért adott kegyelmet K. Endrének. Előbb 2024 szeptemberben egy kávézóban találtuk meg:

Aztán 2025 júniusában Temesvárig mentünk, ahol a lemondása óta először szólalt meg nagyobb nyilvánosság előtt. Itt beszélt arról, hogy pokoli másfél év van mögötte.

De Kaufmann Balázs kérdéseire rendre csak azzal válaszolt, hogy a média inkorrekten viselkedett vele, és csökönyösen hajtogatta, hogy már elmondott mindent, amit el szeretett volna mondani. Miközben éppen az lenne az érdekes, amit nem szeretne elmondani.

Most viszont, hogy a köztársasági elnöki hivatal Magyar Péter nyomosára nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy dokumentumait, kiderült: Novák nem mondott igazat.

Pontosan tudnia kellett, hogy miért volt elítélve K. Endre, ezek ugyanis szerepeltek a neki készített előterjesztésekben. És éppen ezek alapján nem javasolta a kegyelem megadását K. Endrének az igazságügyi minisztérium és Novák saját hivatala sem.

A részletesebb tájékoztatóban is szerepel, hogy miért ítélték el K. Endrét:

Hogy ne lehessen semmi tévedés, Novák stábja két verziót is készített, egyet a kegyelem elutasításáról, egyet a megadásáról. Novák az igazságügyi minisztérium és a saját stábja véleményét is megismerve, majd figyelmen kívül hagyva, indoklás nélkül megadta a kegyelmet K. Endrének. (Aminek a jelentősége egyetlen esetben lehetett a már börtönön kívül, reintegrációs őrizetben lévő K. Endre esetében, hogy mentesüljön a 18 év alattiak nevelésével, felügyeletével kapcsolatos tiltás alól, vagyis újra dolgozhasson a nevelőként.)

Az a súlyos részlet is a Köztársasági Elnöki Hivatal összefoglalójából derül ki, hogy Novák ezután újabb magánakcióba kezdett, és a szokásostól eltérően a saját stábját sem tájékoztatta arról, hogyan döntött.

„Arról, hogy a köztársasági elnök K. E. ügyében a két változat közül melyik határozatot írta alá, az Igazgatóság is csak akkor értesült, amikor a határozatot már az igazságügyi miniszter is ellenjegyezte, és az ellenjegyzés megtörténtéről az Igazságügyi Minisztériumtól tudomást szerzett. (A rendes ügymenet alapján a szokásos eljárásrend az lett volna, hogy az Elnöki Titkárság visszaküldi az Igazgatóságnak az aláírt határozatokat, amelyeket az Igazgatóság kísérőlevéllel és a felterjesztett iratanyaggal együtt továbbít az Igazságügyi Minisztériumba ellenjegyzés céljából.)”

Ahogy Rovó Attila fogalmazott A Sándor-palotában látták, hogy Novák ámokfutásra készül című cikkében: „Az elnök K. E. kegyelmével egy magányos ámokfutást mutatott be, amiről ő is és a stábja is jól tudta, hogy nincs rendjén. A stábja a jelek szerint igyekezett menteni a menthetőt, ha Novákot nem is tudják jobb belátásra bírni, legalább legyen nyoma az egésznek. És Novák is tudta, hogy enyhén szólva is kifogásolható, amit csinál, valami miatt mégis megcsinálta.”

Novák a lemondásakor, majd azután is makacsul ezt próbálta meg beállítani úgy, hogy ő más hiszemben volt K. Endréről.

Annyit lehet még tudni, hogy Balog Zoltán püspök, Novák volt tanácsadója közbenjárt K. Endre érdekében. Ezt megerősítette most a 24.hu-nak Schanda Tamás, Novák Katalin volt kabinetfőnöke is.

„Balog Zoltán volt az, aki határozottan és nyomatékosan kérte, hogy K. Endre kapjon kegyelmet Novák Katalintól, mivel meggyőződése volt, hogy ártatlan – Balog Zoltán ezt számomra is többször jelezte. Mástól a Sándor-palotához nem érkezett javaslat K. Endre ügyében” – közölte Schanda.

Balog a közbenjárást korábban azzal magyarázta, hogy ő bűnt nem követett el, csak kegyelmet kért egy embernek, akinek meg van győződve az ártatlanságáról. Maga az ártatlanság szerinte abból is látszik, hogy a volt igazgatóhelyettes utólag is megpróbálta rávenni az egyik áldozatot, hogy változtassa meg a vallomását. Balog úgy látja, hogy K. Endre, „küzd az igazáért, az egész ügy nem került volna nyilvánosságra, ha ő nem küzdene azért, ezért is került olyan méltatlan helyzetbe”. Balog a kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozatalakor újra erre az interjújára hívta fel a figyelmet.

Ha bírósági hiba is történt volna, amit nem támaszt alá komolyan semmi, az államfői kegyelem Magyarországon hagyományosan nem azt szolgálja, hogy ezeket írja felül, hanem olyan speciális helyzeteket (egészségügyi vagy családi) méltányol, amit az igazságszolgáltatás nem tudott figyelembe venni,. Itt ilyenről egyáltalán nem volt szó. Amint az a köztársasági elnöki hivatal feljegyezéséből is kiderül, amely nem ajánlotta a kegyelem megadását.

Persze még most is van, aki szerint K. Endre a látszatok áldozata, egy jó szándékú és jó ember, aki „speciel védte a gyerekeket”. Bencsik Andrásról, a Demokrata főszerkesztőjéről van szó, aki szerint Novák Katalin volt köztársasági elnöknek nem is kellett volna lemondania, sőt nagy tiszteletet kellene, hogy övezze őt, mert gonosz bírói terrorral szemben szolgáltatott igazságot.