Ezen a héten tartja első rendes üléseit a frissen megválasztott parlament, a keddi ülés délután 1-kor kezdődik.
Már reggel komoly vitára lehet számítani az Igazságügyi és Alkotmányügyi bizottságban, ahol végigtárgyalják a benyújtott tiszás javaslatokat, köztük azt az Alaptörvény-módosítást.
Miután a javaslat két ciklusra korlátozná a miniszterelnök mandátumát, a Fidesz erősen támad. Szerintük ez a lex Orbán, és visszamenőleges jogalkotás. Az egyik benyújtó, Melléthei-Barna Márton szerint ez nem igaz, mert Orbán múltbeli tevékenységére nem vonatkozik, csak a jövőre nézve állít korlátokat. Az ilyen pedig az Alkotmánybíróság szerint sem tilos.
Ezzel a módosítással kezdenék eltörölni a KEKVA-modellt, és visszaállamosítanák a magánalapítványokba kiszervezett egyetemeket. A módosítás a Fidesz ideológiai hátországának legfontosabb intézményét, az MCC-t is érinti.
A módosítással teremtenék meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének lehetőségét is. A Fidesz itt nem a Szuverenitásvédelmi Hivatalért aggódik, hanem a migráció miatt.
A javaslat szerint ugyanis a következő bekezdést törölnék az Alaptörvényből: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
A Fidesz szerint az első mondat eltörlésével az eddigi migrációs politikát akarják felszámolni. Múlt héten rákérdeztünk Melléthei-Barna Mártonnál, és a Tisza sajtóosztályánál, hogy miért az egész bekezdést törlik, a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt nem volna-e elég csak a második mondatot, és van-e bármilyen tervük a migrációs politikával kapcsolatban, de egyelőre nem kaptunk választ.
A bizottságban ott ül a fideszes Gulyás Gergely, Budai Gyula és Németh Balázs is, így a hangulat garantált.
Ezen az ülésen tárgyalják a vizsgálóbizottságok felállítására vonatkozó javasolatokat is. A Tisza jelentősen szigorítana a feltételeken, kimondanák, hogy kötelező megjelenni a vizsgálóbizottság előtt, végső esetben rendőrrel állíttatnák elő a távolmaradót. A TASZ szerint aránytalanul szigorú eszközöket kapnának a testületek.
Kedd délelőtt lehet még egy érdekes bizottsági ülés: a pénzügyibe az NMHH elnökét, Koltay Andrást hívták meg egy költségvetési ügyben. Kérdés, a tiszások mennyire állnak bele a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökébe, akit Magyar Péter szintén lemondásra szólított fel.
A mentelmi bizottság, majd pár órával később a parlament Kocsis Máté mentelmi jogáról dönt. A fideszes politikus korábban arról beszélt, tudomása szerint Magyar Péter édesanyja tett ellene feljelentést „valamiért”. Kocsis azt ígérte, ő is meg fogja szavazni a mentelmi jogának felfüggesztését a parlamenti ülésen. A valamiért az lehet, hogy Kocsis tavaly kérdésnek álcázva azzal vádolta meg Erőss Mónikát, hogy intézkedett a Tisza érdekében a bíróságon. Erőss ugyanilyen jellegű poszt miatt Deutsch Tamást is feljelentette rágalmazásért.
A parlamenti ülés Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indul, amire a képviselőcsoportok válaszolhatnak. Ha Magyar kevesebbet beszél, mint 20 perc, akkor minden frakciónak 5-5 perce van, ha többet, akkor 8-8, ami után Magyar még válaszol.
A közzétett napirend szerint ezután jönnek az interpellációk, majd határozhatnak a vizsgálóbizottságok felállításáról. Jöhet
Három-négy óra fele már az azonnali kérdések órája jön, Magyarra egyelőre egy Mi hazákos kérdés vár. A szabályok szerint nem kötelező azonnal válaszolni, Orbán Viktor háromhetente tette ezt meg.
Szerdán reggel 9-től ülésezik a parlament, akkor a három tiszás törvényjavaslat általános vitáját tartják. Ez az az Alaptörvény-módosítás, a vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályozás és a tisztességtelen fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos törvényjavaslat.
Csütörtökön a Honvédelmi bizottság meghallgatja a vezérkari főnöknek javasolt Sándor Zsoltot. Valószínűleg a házelnöki szék-gate folytatását sem ússzuk meg.
És ezzel meg is történt az új parlament egyik első mini-botránya.
Ez a Fidesz ideológiai hátországát, az MCC-t is érinti, de a modellváltó egyetemek kérdésének is nekimennek. Azonnal kell lépni, 10 milliárd euró a tét.
Novák a leköszönő beszédében azt mondta: „abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával”. A neki készített feljegyzésekben azonban pontosan le volt írva, hogy miért ítéltek el K. Endrét.
Hamarosan vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amivel nem csak 6 milliárdot spórolunk meg.
Hogy ne változzon „a történelmi enteriőr”.
A volt államtitkár a 444-nek arról beszélt, Varga Judit kabinetje tette le a miniszter elé Novák Katalin döntését ellenjegyezni úgy, hogy az előtte nem járt a kegyelmi főosztályon. Szerinte a pápalátogatás indokolta a sietséget.
A most közzétett iratokból kiderül, hogy a Köztársasági Elnök Hivatal stábja olyat tett, amit amúgy nem szokott: kétféleképp készítették elő a legfontosabb papírt. És szó sem lehet valamiféle tévedésről, Novák is jól tudta, hogy mit tesz, mert ő sem a szokásos ügymenetet követte.
A NOlimpia sikerén felbuzdulva a Momentum már 2017-ben népszavazást akart a miniszterelnöki ciklus korlátozásáról. Nem voltak egyedül, már 1991-ben készült olyan alkotmánytervezet, ami szerint Orbánnak 2018-ban át kellett volna adnia a hatalmat.
„Nálam megáll a történet. A kormányzati befolyásra semmilyen bizonyítékot nem tudnak felmutatni, mert ilyen nincs” – állítja Orbán volt minisztere.
Kocsis Máté máshogy látja.
A dokumentumból kiderül, hogy a köztársasági elnök igazgatósága sem támogatta K. Endre kegyelmét, de Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott, indoklás nélkül.