• Belarusz nem aktív hadviselő fél, de nem kérdés, hogy részt vesz Oroszország ukrajnai háborújában.
• Megfigyelők attól tartanak, hogy az ország Putyin követelésére mélyebben belesodródik a konfliktusba.
• Zelenszkij az utóbbi időben közvetlen fenyegetésekkel venné el a kedvét ettől, Lukasenko pedig láthatóan próbál menekülni a Kreml öleléséből.

Az elmúlt hetekben a megszokottnál többször szerepelt Belarusz a nemzetközi hírekben, és ami ezt az teszi érdekessé, hogy a fejlemények nem egy irányba mutatnak: vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy az ország egyre aktívabb szerepet vállal Oroszország ukrajnai háborújában, ugyanakkor Alekszandr Lukasenko is mindent megtesz, hogy távolabb tartsa országát a konfliktustól.

Ez most valami más

„Lukasenko lépései újabban eltérnek attól, amit 2022 óta látunk. Nem azt mondom, hogy holnap jön a támadás, de ez most valami más”

– mondta még június elején a volt ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba, aki szerint a belarusz diktátor vagy tényleg háborúra készül, vagy látványosan a készülés jeleit akarja mutatni. Kuleba nincs egyedül ezzel a megfigyelésével, több elemzés is osztja ezeket, ám a következtetések, amiket levontak, már eltérnek egymástól.

De mik voltak azok a jelek, amelyek belarusz háborús készülődést mutattak?

• Volodimir Zelenszkij többször is beszélt arról, hogy Belarusz közúti infrastruktúrát, valamint lőszer- és üzemanyagraktárakat épít déli határvidékein.
• A Wall Street Journal június 24-én arról írt, hogy Oroszország nyomást gyakorol Belaruszra a katonai együttműködés bővítése és esetleg egy új front megnyitása érdekében. Belarusz nemcsak, hogy benzint és egyéb finomított olajtermékeket értékesít az egyre súlyosabb üzemanyaghiánnyal küzdő Moszkvának, de utóbbi egyre gyakrabban használja a fehérorosz területen található jelismétlő (relé) rendszereket ahhoz, hogy az Oroszországból indított drónokat mélyebbre irányítsa Ukrajna területére.
• Néhány hete Oroszország és Belarusz közös nukleáris gyakorlatot tartott, és az orosz erők nukleáris robbanófejeket szállítottak belarusz ballisztikusrakéta-állásokba.
• Folyamatban van a közepes hatótávolságú Oresnyik rakéták telepítésére szolgáló infrastruktúra kiépítése is, amit Zelenszkij nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára nézve fenyegetésnek nevezett.
• Mások szerint az sem zárható ki, hogy Belarusz egy NATO-tagállamokkal szembeni provokáció kiindulópontja lenne, és ezt erősítheti a lengyel–litván határhoz közeli Hrodnában tartott mobilizációs gyakorlat is, bár vannak elemzők, akik szerint ez utóbbinak inkább a hazai közvéleménynek szóló üzenete van.

Lukasenko Moszkva foglya lett, de folyton keresi a kiutat

Belarusz ugyan közvetlenül nem vett rész a több mint négy éve indult invázióban, ám az ország felvonulási területként szolgált az orosz hadsereg számára, onnan indulva is érkeztek csapatok Ukrajnába. Az ország azóta próbál nem bevonódni jobban a háborúba, de körülbelül kétezer orosz katona állomásozik Belaruszban jelenleg is.