Interjút adott az ATV Egyenes beszéd című műsorának a Fidesz-frakció vezetéséről lemondása után Gulyás Gergely. A politikus, aki bő két hónapig vezette a választáson elbukott korábbi kormánypárt képviselőcsoportját, megismételte a döntésének azt a magyarázatát, hogy 2030-ban a hamarosan hatályba lépő szabályok szerint nem indulhat, és „nyilvánvaló, hogy a legnagyobb ellenzéki párt frakciójának az a jó, hogyha olyan vezetője van, aki indulhat a választásokon”.

Úgy számolt, hogy a Fidesz képviselőinek közel kétharmada, a KDNP-sek háromnegyede és a Mi Hazánk képviselőinek fele érintett a korlátozásban. Arra a kérdésre, hogy akkor miért nem mond le hasonló okból Rétvári Bence a KDNP frakciójának vezetéséről, azt felelte: szerinte ennek az az oka, hogy a 44 fős Fidesz-frakció más helyzetben van, mint a kisebb Mi Hazánk vagy KDNP-frakció, ahol nehezebb lenne alkalmas utódot találni.

A távozó frakcióvezető azt mondta, hogy a lemondása szándékáról pénteken tájékoztatta Orbán Viktort, aki „tudomásul vette” a döntést. Az interjúban megerősítette, hogy előre nem tájékoztatta Havasi Bertalant, a párt kommunikációs igazgatóját, aki hétfőn eléggé kiborult a lemondáson. Havasi úgy fogalmazott: „arról megdöbbenéssel és erős ellenérzésekkel” értesült, és szerint az „a Fidesz gyengeségét sugallja, és meghátrálásnak tűnhet”.

A lemondása másik okaként Gulyás az alkotmánymódosítás elleni tiltakozást nevezte meg. „Ma egy olyan alkotmánymódosítást fogad el az országgyűlés, ami ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell. Miután nem vagyunk olyan arányban a parlamentben, hogy ezt meg tudnánk akadályozni, ezért maradtunk távol. A lemondásom is figyelmeztetés és tiltakozás, hogy olyan határokat lép át a Tisza-kormány, amit eddig senki”.

Az interjú egy későbbi részéből kiderült, hogy ez most csak egyszeri döntés volt, a párt egyelőre nem hagyja ott a parlamentet, mert szerinte egyelőre több érv szól a maradás, mint a kivonulás mellett. (A politológus Török Gábor tíz napja dobta be ezt a lehetőséget, mondván, ezzel a fideszesek véget vethetnének Magyar Péter látványos parlamenti szerepléseinek, vagy gyengíthetnék azok erejét, hiszen „ha nincs bokszzsáknak használható ellenfél, a boksznak sincs értelme”.) Azt tagadta, hogy megszavaztatta volna a frakciótagokat a lemondásukról – Magyar Péter ezt állította napközben –, és azt mondta: „Ez egy új gyakorlat, hogy a miniszterelnök különböző állításokat ír ki különböző felületeire, amiknek nincs köze a valósághoz. Ilyen szavazás nem volt a Fidesz-frakcióban.”

Gulyás szerint egy-másfél hét alatt megválasztja a képviselőcsoport az utódját, ő ajánlott is egy nevet a képviselőtársainak, de az adásban nem árulta el, kit. Csak annyit mondott, hogy az a személy most is képviselő, és fontos, hogy a következő választásokon is indulhasson. Arra a konkrét kérdésre, hogy Szentkirályi Alexandra lenne-e az utód, nemmel válaszolt. Azt is megerősítette, hogy a frakcióból nem távozik: a választások után felajánlotta ugyan a Fidesz elnökségének, hogy nem veszi fel a mandátumát, de azt kérték tőle, hogy maradjon, és segítse a képviselőcsoport munkáját.

Hogy milyen képet mutat a Fideszről, hogy miközben a párt vezetője a futball vb-re tart, a frakcióvezető éppen lemond, amiről a kommunikációs igazgató nem tud? Gulyás Gergely azt interjúban erről azt mondta: szerinte ebből nem következik, hogy a párt rossz állapotban lenne, ugyanakkor elismerte, a Fidesznek most bele kell nőnie egy ellenzéki szerepfelfogásba, miután 16, illetve bizonyos értelemben 20 év után elvesztette meghatározó pozícióját a magyar belpolitikában.

A műsorvezető szerint Gulyás korábban azt is mondta a Mandinernek, hogy 16 év után a választók elfáradtak. „Ha a választási vereség okairól beszélünk még a választás után három hónappal is”, kezdte a válaszát, majd a vereség lehetséges okai közül a gazdasági növekedés hiányát, a hosszú, 16 éves kormányzási időszakot, a korrupciós vádakat – köztük főleg a jegybanki alapítványok ügyét emlegette –, valamint az Európai Unióhoz fűződő viszonyt említette. Szerinte a Fidesz kongresszusán nem volt olyan kritika, ami nem hangozhatott el. A korrupció kapcsán viszont csak „korrupciós vádakról” beszélt, azt nem mondta ki, hogy lett volna valóban korrupció a bukott kormány vagy fideszes politikusok körül.

A beszélgetésben azzal is szembesítették Gulyás Gergelyt, hogy a Fidesz kormányzása alatt az Európai Unió és az Európai Parlament is többször bírálta Magyarországot a jogállamiság állítólagos leépítése miatt, és hogy uniós forrásokat is zároltak ezzel összefüggésben. Ő ezekre a kritikákra úgy reagált, hogy szerinte az Európai Parlament „pártpolitikai testület”, aminek a véleményét nem lehet objektív jogi állásfoglalásként kezelni – a Velencei Bizottságot is hasonlóan, egyre inkább politikailag befolyásolt szervezetnek nevezte. Ez a testület ugyebár az, amelyhez Sulyok Tamás fordult az eltávolításának a szándéka miatt, és amely éppen hétfőn jelentette be, hogy mégsem sürgősséggel tárgyalja a kérdést, hanem majd csak októberben.

Amikor a műsorvezető konkrét lépéseket sorolt fel – az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését, a bírák megválasztási módjának megváltoztatását, a bírósági igazgatás átalakítását –, Gulyás Gergely elismerte, hogy ezek a lépések vitathatók, és hozzátette: az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását maga is kritizálta korábban, már 2011-ben. Ugyanakkor cáfolta, hogy ezek összessége jogállamisági szempontból elfogadhatatlan lett volna. Arra pedig, hogy a Fidesznek ne lenne erkölcsi alapja bírálni a mai alkotmánymódosítást a 16 éves kormányzása után, azt mondta: a módosítás egyes rendelkezései tényszerűen nézve 1990 óta példátlanok.

Ezt a köztársasági elnöknek kell eldöntenie – felelte arra, hogy Sulyok Tamás aláírja-e a hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás, vagy benyújtja-e a lemondását. Azt tagadta, hogy az államfővel egyeztetett volna Orbán Viktor vagy bárki a Fideszből, és állította, hogy nem is irányítja az elnök döntését senki a Fidesz részéről. Azt is mondta, hogy nem vett részt olyan egyeztetésen, amelynek célja az alaptörvény hatálybalépésének késleltetése lett volna.

A kérdésre, hogy a Fidesz tervez-e nemzetközi jogi lépéseket az alaptörvény-módosítással szemben, azt felelte: az uniós intézményekbe vetett bizalma mérsékelt, de az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján működő strasbourgi bírósághoz fordulást esélyesebbnek látja, mivel szerinte a módosítás durván korlátozza a választójogot. Ő minden jogorvoslati fórum kihasználását javasolja a Fidesznek.