Közmédiások gyűjtötték éveken át, hogyan manipuláltak és hallgattak el híreket az MTI-nél

Média

„482 oldalas dokumentumot adott át a közpénzből működő Magyar Távirati Iroda (MTI) néhány munkatársa a megújuló közmédia júliusban kinevezett vezetőinek. A magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők több mint 10 éven át gyűjtötték az állami hírhamisítás és manipuláció bizonyítékait: 2015-ös az első dokumentum és az idei választás előtti napról való az utolsó. A publikálással egy időben a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el” – írja közleményben az MTVA sajtóirodája.

Az MTVA megbízott vezetése szerint „a közszolgálati hírszolgáltatás megújítása csak a múlt működésének feltárásával és átlátható értékelésével valósítható meg. A nyilvánosságra hozatal ezt a célt szolgálja.”

Egy reprezentatív gyűjtést is közöltek, ami alapján betekintést kaphatunk abba, hogy működött a Fidesz-kormány által manipulált MTI az utóbbi években. Ezen például az látható, ahogy Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke tollba mond egy cikket:

Frissítés: Havasi Bertalan reakciójában azt írta „három évtizedes sajtószakmai pályafutásom során, amiből másfél évtizedet a kormányzati kommunikációban töltöttem, mindig csakis olyan dolgokat kértem a sajtó munkatársaitól, és csakis olyan kéréseiket teljesítettem, amelyek megfeleltek a törvényeknek, a sajtóetika szabályainak és a napi szintű, szakmai együttműködés sztenderdjeinek.” Szerinte nem tőle kell félteni a közmédiát, hanem Magyar Pétertől, aki „kommentben üzeni meg, ki lehet, vagy ki nem lehet az M1 Híradó új főszerkesztője, posztjában előre megszabja, milyen műsorral indul újra az M1 adása, vagy éppen a kormányzati bársonyszékéből határozná meg, hogy mi jelenhet meg a Mandinerben.”

Ezen meg hogy Paczolay Máté külügyi szóvivő megmondja, mit tehet és mit nem a Szijjártó Péter Moszkvába elkísérő tudósító:

A közlemény szerint a dokumentumokban szereplő esetek „bemutatják azokat a szerkesztői utasításokat, amelyek egyes hírek elhallgatására, tartalmi módosítására vagy meghatározott szempontok szerinti átírására irányultak. Az iratanyag szerint számtalan közéleti, gazdasági és külpolitikai téma esetében a szerkesztői döntések politikai szempontok alapján születtek meg.”

Itt például „kuka lett” egy anyag, ami egy orosz trollfarmról szólt volna:

Itt meg épp arra emlékeztet a szerkesztő úgy kellett beszámolni a németországi választásokról, hogy a CDU és testvérpártja a CSU eredményeit külön kell említeni, és mindig össze kell hasonlítani a szélsőjobboldali AFD eredményeivel:

Az MTVA közleménye szerint "mivel a gyűjtőmunkát a külpolitikai témákon dolgozók végezték, ez a fájdalmasan bőséges leltár csupán a jéghegy csúcsa". Azért így is voltak jó példák a direkt cenzúrára, mint például amikor a német Die Welt szemlézését vagy épp az Amnesty International említését tiltották meg az újságíróknak:

Az MTVA állítja, a közlés előtt „a dokumentum hitelességéről meggyőződtünk, a nevek kitakarásáról a felelősségi szintek megállapításával döntöttünk”.

„Az anyag további feldolgozása és értékelése a közszolgálati hírszolgáltatás megújításának folyamatában folytatódik” – írják, hozzátéve, hogy a további anyagok közlésének jogi kockázatát egyelőre mérlegelik, valamint szem előtt tartják az érintettek és az esetleges áldozatok védelmét is.

Mint írják, 2022-ben Wirth Zsuzsanna a Direkt36 oknyomozó portálon már bemutatta a dokumentum egyes részeit, ezért elsősorban az azóta készült iratokból hoztak példákat. A teljes példatár itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek