Elutasította az Alkotmánybíróság a Fidesz és KDNP beadványait a 17. alkotmánymódosítással kapcsolatban is.

Az ellenzék megtámadta a Sulyok Tamás eltávolítását lehetővé tévő módosítást, a képviselői cikluskorlátozást illetve azt a szabályt, amely szerint 70 éves korukban távozniuk kell az alkotmánybíróknak. (Ezért kell mennie Polt Péternek és még három alkotmánybírónak pár héten belül, és Hende Csaba is a módosítás következtében távozott.) A Fidesz és a KDNP azt akarta elérni, hogy ezeket a módosításokat semmisítse meg a testület, de a beadványokat elutasították.

Ugyanúgy, ahogy múlt héten a kekvák megszüntetése miatt beadott panasszal tették.

Lényegét tekintve az érvek is ugyanazok voltak, mindkét fél részéről.

Magyar Péter: PIPA

A Sulyok-ügy

Sulyok Tamást egy mondattal távolította el a tiszás többség: beleírták a 17. alkotmánymódosításba, hogy annak hatályba lépésével megszűnik a mandátuma. Az elnök próbálta ezt kivédeni korábban (ez is elbukott az AB-n), majd végül egy tiltakozó határozat kíséretében aláírta saját eltávolítását.

A Fidesz és a KDNP azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsák meg,

• a módosítás nem felelt meg az eljárási követelményeknek,
• közjogilag érvénytelen, mert „egyedi közhatalmi döntés elfogadására alkalmazták”,

ezért semmisítsék meg azt.

Más lehetősége nem is lett volna Fidesznek, mint az eljárási követelmények megsértésével érvelni, a testület ugyanis magát az Alaptörvényt tartalmi szempontból nem vizsgálhatja. Ezt a Fidesz egyébként 13 éve maga írta bele az Alaptörvénybe, mikor rendre szembement a testület döntéseivel.

A Fidesz és a KDNP azt is kérte, hogy a testület kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt.

A kétharmaddal minden szabályt átíró Fidesz-KDNP a beadványban azzal érvelt, hogy mindent nem lehet megcsinálni.

„Az országgyűlési választáson kialakult többség ugyanis nem a nép időtlen, egységes és minden korábbi alkotmányos döntést felülíró akaratának megtestesítője. (...) A létrejövő többség a következő parlamenti ciklusban jogosult az Országgyűlés hatásköreit gyakorolni, de nem sajátíthatja ki a népszuverenitást, és saját politikai programját nem azonosíthatja közvetlenül a nép korlátlan alkotmányozó akaratával.” Érveltek még a népszuverenitással is, és azzal, hogy Sulyok mandátuma is visszavezethető arra. Ezeket az érveket hosszan részletezték.

Leírták azt is, miért volt rendben, mikor Baka Andrást távolították el alkotmánymódosítással - hiszen ott a Legfelsőbb Bíróságból lett Kúria, vagyis ott szervezeti átalakítás történt -, és miért nincs rendben Sulyok leváltása. Érvelésük szerint azért, mert ez csak egy emberről szólt.

A Fidesz azzal is érvelt, hogy egy egyedi személyi döntés nem lehet az Alaptörvény része, hiszen az normatív kérdéseket szabályoz. Ahogy a kekváknál, itt is felhozták, hogy ez alapján az is kérdés, hogy ez egyáltalán Alaptörvénymódosításnak tekinthető-e. (Ez azért fontos, mert csak erre hivatkozva vizsgálhatná az AB a módosítást. Ezzel a logikával próbálkozott korábban Sulyok Tamás is, nem csoda, hogy Magyar Péternek az ugrott be, Sulyok beadványát is a Fideszben írták.)

Újabb erős rész volt, mikor az indítványban a Fidesz a Velencei Bizottságra, az Európai Unió Bíróságára és az Emberi Jogok Európai Bizottságára is hivatkozik, hiszen azok döntéseit nem igazán tartották be kormányon, és bírálták is a szervezeteket.

Az Alkotmánybíróság hatáskör hiányára hivatkozva utasította el ezt a beadványt. Azzal érveltek, mint a kekváknál is, hogy ők nem dönthetik el, mi Alaptörvény-módosítás és mi nem, nem vethetik össze a módosítást a hatályos szöveggel, és nem vizsgálhatják a tartalmat. Ez többször, már-már szájbarágósan magyarázták el. De röviden, ezek miatt nincs hatáskörük dönteni.

Az uniós bírósághoz pedig azért nem fordultak, mert nem volt szükség az ő ítéletükre az AB döntéséhez. Hiszen klasszikus eljárási hiba a módosítás benyújtásakor vagy elfogadásakor nem volt (az például az lett volna, ha nincs meg a megfelelő többség), így nincs mire várni.

A másik két ügyben, vagyis a cikluskorlátozásnál és az AB-re vonaktozó szabálynál is ugyanezzel érveltek: eljárási hiba nincs, tartalmat nem vizsgálhatnak. Itt is hiába kardoskodott amellett a Fidesz, hogy ezek nem is tekinthetők alaptörvény-módosításnak.

Az egyik bírónak Orwell jutott eszébe

A három döntésnél a Sulyok Tamásról szóló esetében volt a legmegosztottabb a testület, 5-en is különvéleményt fogalmaztak meg (Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária, Horváth Attila, Juhász Miklós és Polt Péter). A másik két ügyben (a parlamenti képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlát és az alkotmánybíróknál visszaállított hetvenéves felső korhatár) csak három-három különvélemény volt (Handó Tünde, Horváth Attila és Polt Péter).

Az egyik alkotmánybíró, Horváth Attila Orwellt emlegette Sulyok esetében. Ezt szó szerint idézzük:

„Végezetül utalok arra, hogy álláspontom szerint a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás a jogállamiság terén érvényesülő kettős mérce iskolapéldája, amely önkéntelenül is George Orwell 1984 című regényét juttatja eszembe. Orwell vizionált társadalmában egy újfajta nyelv, az ún. „újbeszél” (newspeak) bevezetésével ellehetetlenítették a hatalomnak nem tetsző gondolatok kifejezését, illetve az ún. „duplagondolkodás” (doublethink) megkövetelésével elérték, hogy valaki egyszerre tartson fenn két, egymásnak ellentmondó meggyőződést, és mindkettőt
igaznak fogadja el. A jelen ügyben alkalmazott, az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései közé beékelt, a köztársasági elnök mandátumát bármiféle közjogi felelősségi mechanizmus alkalmazása nélküli megszüntetése
sokkal inkább illik az „újbeszél” nyelven megfogalmazott „duplagondolkodás” logikájába, mint egy több mint ezeréves alkotmányos jogfejlődés eredményeként létrejött jogállam Alaptörvényébe.”

(Horváth különvéleményét Polt Péter írta alá Horváth akadályoztatása miatt, cikkünk eredeti verziójában tévesen szerepelt, hogy ez Polt véleménye lenne.)

A Fidesz úgy emleget lefejezett testületet, hogy még csak Hende Csaba került ki az övéi közül, és az elnök Polt Péter

Tégláról téglára épül az önkény - írta a Fidesz-frakció a döntést kommentálva. „A lefejezett és megfélemlített Alkotmánybíróság mai határozata az önkény felé vezető további lépések előtt nyitja meg az utat. Ha a köztársasági elnököt személyre szabott jogalkotással el lehet távolítani, akkor ma Magyarországon a Tisza-többség bárkivel bármit megtehet.”

Azt írták, folytatják az ellenállást.