A Terror Házát 2002-ben a Fidesz végül elbukott választási kampányában adták át, és eddigi formájában 2026-ban, a Fidesz kétharmados veresége után ér véget a története. Schmidt Mária idővel egyre nagyobbra növesztett birodalmának látványpéksége turisták millióit vonzotta ez alatt a 24 év alatt, Budapest egyik legnépszerűbb idegenforgalmi pontja lett, miközben az intézmény a NER ideológiai nagyüzemeként funkcionált.
Miközben egyre-másra jöttek létre a NER közpénzből működtetett párhuzamos emlékezetpolitikai intézményei és ideológiai kifizetőhelyei, nem kis részben éppen Schmidt Mária fennhatósága alatt, ahol a múlt eldózsalászlósításán dolgoztak, ez azzal is járt, hogy a XX. századi magyar történelemmel szakmai szempontból foglalkozó országos múzeumnak nem maradt hely, ilyenre a Terror Háza árnyékában esély sem volt.
Schmidt Mária főigazgató kirúgása és a Terror Háza ideiglenes bezárása után most talán lehet, akár a Terror Háza épületében is. Arról, hogy pontosan mi, a jelek szerint még nincs végleges politikai döntés, ahogy arról sem, hogy hova tartozzon a jövőben az intézmény, vagy hogy pontosan mit mutasson be.
Bár vannak, akik legszívesebben az egészet beszántanák az ideológiai terheltsége miatt, ennél talán lehetnek jobb ötletek is.
A Terror Háza a külföldiek által leglátogatottabb közgyűjtemény Magyarországon, és egy jól működő, a diktatúráknak szentelt emlékezeti múzeumnak nagyon is lenne helye. Ilyenekre máshol – a közelben például a gdański Európai Szolidaritás Központ – jó példák is vannak, nálunk ennek idáig épp a Terror Háza volt az akadálya. Az intézménynek van egy óriási előnye is, a helyszín. Bár az épület múzeumnak nem túl nagy, kevés nálunk az ilyen kiállítóhely, ami valóban ott működik, ahol igazán történtek a dolgok, márpedig az Andrássy út 60.-ban történtek. Akkor is fontos emlékezeti helynek kellene maradnia, ha most lekaparhatatlannak tűnik róla a ráragasztott emlékezetpolitikai szenny.
„Itt, a jövőben a gyűlöletnek nincs többé helye” – mondta Orbán Viktor a Terror Háza 2002-es megnyitóján, arról szónokolva az egykori nyilas Hűség Háza és ÁVH-s központ előtt, hogy a múltat immár múzeumba, a félelmet pedig rácsok mögé zárják. A Terror Háza a történelmet azonban nem vitrinbe dugni, hanem az aktuális politikai célok mentén felhasználni akarta, és a NER-t sem úgy élte meg mindenki, hogy a rendszerről 16 év után a gyűlölet és félelem hiányára asszociálna elsőként.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
A tervek szerint még idén újranyithat a múzeum, ha véget ér a kiállítás tartalmi átvilágítása.
Az üzemeltető azt mondta, a dolgozók többsége marad, 10-15, jellemzően vezető pozícióban lévő munkatárstól viszont várhatóan megválnak.
Schmidt Mária, Lánczi, és a visszadobott disszertációja miatt sértett közgazdász áll az MTA elleni támadások mögött. Mi értelme megint nekimenni a már többször lenyomott MTA-nak?
Tizenkét egyetem került ki az állam kezéből az ingatlanvagyonukkal együtt, de részvényeket, birtokokat és palotákat is kiszerveztek.
Most lett két kerek éve, hogy teljesen készen, de üresen áll a Sorsok Háza. A 444 úgy tudja, hogy a háttérben koedukált szabadfogású birkózómeccs zajlott, aminek a végén Lázár János a színfalak mögött kicsavarta a zsidómúzeumot Schmidt Mária kezéből.
Milyen hatással van Schmidt Mária múzeuma egy olyan nézőre, aki meg sem született, amikor a múzeumot megnyitották, és életében most jár ott először?
Egy hétig ingyenesen látogatható lesz.
Mármint a volt fideszes EP-képviselő elemzői, tanácsadói tudására.
A testület feladata a pártállami rendszer titkosszolgálati múltjához kapcsolódó, még mindig titkosított nemzetbiztonsági iratok átvizsgálása, valamint a minősítések esetleges feloldásáról szóló döntések előkészítése.
A Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány minden feladatát a Kulturális Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át.