Baka András köztársasági elnök hétfő délelőtt jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek.

Szathmáry Zoltán 1982-ben született Sárospatakon. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2007-ben szerzett jogi diplomát, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2012-ben doktori fokozatot, mindkettőt summa cum laude minősítéssel.

Több mint 15 éve dolgozik az ügyészi szervezetben. 2007-ben a Sátoraljaújhelyi Körzeti Földhivatalnál helyezkedett el fogalmazóként, 2008-2011 között a Miskolci Városi Ügyészségen volt ügyészségi fogalmazó, 2011 júniusában helyezték át budapesti kerületi ügyészséghez, változó szolgálati helyre. IV. és XV. kerületi alügyészből 2012 júniusában nevezték ki budapesti kerületi ügyésszé.

2014 és 2017 között az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárságán volt kirendelt ügyész, 2014 és 2017 között pedig az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárságán töltött be hasonló pozíciót.

2017 és 2021 között a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályán látott el ügyészi feladatokat, 2021-2023 között a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbviteli főügyészhelyettesi, 2023-2025 között a Legfőbb Ügyészség informatikai főosztályának főosztályvezető ügyészi tisztségét töltötte be.

Szathmáry PhD-fokozattal rendelkezik. A Magyar Tudományos Művek Tárában 26 publikációját jelzik. Az első, az információs társadalom devianciáiról szóló tanulmány 2008-ban jelent meg. Szathmáry többek között publikált a zaklatás bűncselekményéről, az uzsorabűncselekményekről, az elektronikus pénz és a bitcoin büntetőeljárásban való biztosításáról és a szado-mazochista aktusok büntetőjogi vonatkozásairól is.

A köztársasági elnök jelölése egyelőre nem jelenti, hogy Szathmáry legfőbb ügyész lesz. A döntést ugyanis a parlament hozza meg, kétharmados többséggel. Utoljára 20 évvel ezelőtt fordult elő, hogy az Országgyűlés nem választotta meg a köztársasági elnök jelöltjét legfőbb ügyésznek. Akkor Sólyom László Horányi Miklóst jelölte a pozícióra.

A parlament elutasíthatja a jelöltet, saját jelöltet azonban nem választhat helyette. A legfőbb ügyész megbízatása 9 évig tart.

A rendszerváltás óta négy legfőbb ügyésze volt Magyarországnak. Györgyi Kálmán 1990 és 2000 között, Polt Péter két ciklusban, összesen 21 évig (2000-2006, 2010-2025), Kovács Tamás 2006 és 2010 között, Nagy Gábor Bálint pedig 2025 júniusától idén augusztusig töltötte be a pozíciót.

Polt Péternek fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti Fidesz vezette kormányzat ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták választási győzelme után sem. Nem beszélve a 2010 utáni időszakról, amikor a trafikmutyitól az Elios-ügy kezeléséig számos esetben lehet neki hálás volt pártja. A szinte kizárólagos hatalmú legfőbb ügyészség dönt ugyanis arról, milyen korrupciógyanús esetek kerülhetnek bíróság elé. A kényesebb feladatai teljesítését megkönnyítette, hogy eleinte ugyan még híve volt annak, hogy Magyarország csatlakozzon a 2017-ben felálló Európai Ügyészséghez, később annak szakmai színvonalára, valamint a nemzeti szuverenitásunkra hivatkozással erre nemet mondott. Polt szerepéről ebben a cikkben írtunk bővebben.