A 444 cikkére Szabó Bence is reagált, Fürcht ugyanis azt írta a lemondásáról szóló dokumentumban, hogy utólag úgy látja, „Szabó Bence r. szds-nak igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést”.
Fürcht Pál júniusban mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. A 444 megszerezte a döntésének az írásos indoklását: a volt főügyész informális, azaz írásban visszakövethetetlen nyomásgyakorlásról, III/III-as módszerekről, a Tanú című filmbe illő történetről ír, elsősorban az aranykonvojügyet és a „Gundalf-ügyet” illetően.
Nagy viharok lehetnek az ügyészségen belül, ha a legfőbb ügyész helyettese ilyen bizarr, kódolt üzeneteket kénytelen küldeni nekik.
Végkielégítést nem kapott.
Varga azt mondta, ahol felmerült a visszaélés gyanúja, ők is feljelentést tettek, de a továbbiakban is állnak a vizsgálóbizottság rendelkezésére.
A találkozót a köztársasági elnök kezdeményezte.
Jogi lépéseket fontolgatnak.
Július 21-én a 17 milliárdos NKA-ügyben nyomozó ügyészek jelentek meg abban az adatközpontban, ahol a Fidesz szerverei is működnek. A párt ezután panaszt tett a kutatás és a lefoglalás ellen.
Birtokunkba jutott egy belső ügyészségi e-mail, amit a KNYF-től küldtek az időközben lemondott legfőbb ügyésznek az aranykonvojügyről. Figyelmeztetik benne, hogy valaki egyszer közelebbről is megnézi a történetet, az ő felelőssége is napirendre kerülhet.
Többek között az aranykonvoj ügy miatt.
Az ügy végleges lezárásához szükséges az osztrák nyomozóhatóság válasza, ezért annak beérkezéséig a NAV felfüggesztette a nyomozást.
Pedig meg tudnák oldani házon belül is.
Lapunk birtokába jutott egy fotó egy állítólagos ügyészségi dokumentumról. Felsorolják benne, kiknek a büntetőjogi felelősségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A nevek között ott van Orbán Viktoré is. Farkas Örs exállamtitkárról és Hajdu János ex-TEK-főigazgatóról azt írják, „gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt”. Az ügyészség a nyomozásra hivatkozva érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre, de nem írták azt sem, hogy nem valódi a dokumentum.
A miniszterelnök követeli, hogy „a legfőbb ügyész haladéktalanul szólaljon meg az ügyben”.
A 444 birtokába jutott dokumentum vezetői összefoglalójában 24 pontban sorolják fel az ellenőrzés megállapításait. Ezek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról, konkrét jogsértésekről szólnak. Egy ponton megállapítják, hogy a NAV, mint „nyomozó hatóság kijelölésére jogsértő módon került sor”. Az ügyészség lapunkhoz eljuttatott álláspontja ezzel ellentétes. A NAV megkeresésünkre elismerte, hogy valóban rendeltek el ilyen vizsgálatot, sőt, többet is.