Tavaly február 6-án, Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó heteiben írt ki az MNB uniós, nyílt közbeszerzési eljárást ingatlanjai 3 éves üzemeltetésére. A tendert kettébontották, volt egy „műszaki üzemeltetés, gondnokság” rész és egy „biztonságtechnikai üzemeltetés” rész.
Matolcsy elnöki ciklusa március 3-án véget ért, március 4-től Varga Mihály az MNB elnöke. A beszerzés ettől még ment a maga útján, az ajánlatok bontása már Varga elnöksége idején, március 20-án volt. Kis érdekesség: egy nappal vagyunk azután, hogy megjelent az Állami Számvevőszék három, az MNB-t szorosan érintő jelentése, például a Pallas Athéné alapítványi vagyon százmilliárdjainak eltapsolásáról és a jegybank Szabadság téri székházának rettenetesen drága felújításáról (lásd még: aranybudi).
Ennél a március 20-ai bontásnál kiderült, hogy az első részre öt, a másodikra négy érvényes ajánlat érkezett. És az is, hogy a legkedvezőbb árat mindkét részben a Raw Facility Management Kft. adta. Ez ugyebár annak a Raw cégcsoportnak a része, ami a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a tulajdonában van, és ami a rettenetesen drága MNB-székházfelújítással vonult be a köztudatba.
Ezúttal a Raw az előzmények fényében meglepő, de példás önmérséklettel árazott. Az első részben nettó 9,402 milliárd forintos ajánlatot tett a három évre, a második részben nettó 8,463 milliárd forintosat. Ez összesen 17,865 milliárd forint, vagyis 45 millió híján évi 6 milliárd.
A munkát mégsem kapták meg. A nemzeti bank vezetése négy hónappal később, 2025. július 25-én az eljárás mindkét részét eredménytelennek nyilvánította, a közbeszerzési törvény egy olyan passzusára hivatkozva, ami lehetővé teszi az ajánlatkérőnek, hogy eredménytelennek nyilvánítson egy tendert az „ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt”.
A pályázókkal annyit közöltek, hogy az MNB igazgatóságának április végi döntése értelmében a „Bölcs Vár” nevű budai, Úri utcai ingatlant a jegybank nem használja tovább, ezért annak üzemeltetésére nincs szükség, vagyis megváltozott a beszerzés tartalma. Hogy egy ajánlatkérő vezető testületének döntése mennyiben mondható az „ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülménynek”, ez sarkalatos pont lesz a történet folytatásában.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Átláthatatlan cégháló, magántőkealapok, 100 milliárdos nagyságrendű veszteség: 370 oldalas jelentést készített a Számvevőszék a Matolcsy György vezette MNB alapítványainak gazdálkodásáról.
A nemzeti bank 5 millió forint fölötti szerződéseit kérte ki a Transparency. Az MNB nem válaszolt, mondván, nem költségvetési szerv. Ezzel a trükkel próbálkoztak a Matolcsy-féle Pallas Athéné alapítványok gründolásakor is, de az Alkotmánybíróság kimondta: az MNB közpénzzel gazdálkodik.
Az MNB épületének felújítása 54 milliárd helyett nagyjából 80 milliárd forintra drágul, tudta meg lapunk. A jegybank a kérdéseinkre válasz helyett közleményt adott ki.
Jogerősen pert nyertünk az MNB ellen: ki kellett adniuk, mi alapján és mire költöttek el 105 milliárd forintot a székházfelújítása során. A még Matolcsy György elnöksége alatt végrehajtott rekonstrukciót Matolcsy fiának barátja, Somlai Bálint cége végezhette el. Az ügyben büntetőeljárás folyik.