Nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni - mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója az MTI-nek.

November 4-étől lesz nyilvános több tízezer egykori ügynök neve, a nyitottaktak.hu oldalt szerdán délelőtt már lehet majd böngészni az ígéretek szerint (eredetileg október 20. volt a nyilvánosságra hozatal céldátuma, a csúszás oka azt volt, hogy az iratanyag előzetes átvizsgálása és a nyilvánosságra hozatal előkészítése a tervezettnél több időt vett igénybe).

Egyelőre három irattípusba lehet majd ingyenesen betekinteni:

• a 6-os kartonokba (ezekben az ügynökök személyazonosító adatai és főbb tevékenységeik vannak),
• a B-naplókba, amikben a beszervezési dossziék ügynökeinek nevei vannak,
• a H-adattárba, amelyben a hálózati személyek adatait és fedőnevét rögzítették mágnesszalagokon a 1970-es évektől.

Összesen mintegy 50-60 ezer ügynök neve, adatai kerülnek nyilvánosságra, az adathordozók között lehet átfedés - mondta a főigazgató.

A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié lesz, ami már nem csupán néhány szikár adatot rögzít, hanem 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely a tartótiszt szemszögéből részletesen tartalmazza az egész ügynöki életutat. Összesen több mint kilencezer B-dosszié kerül nyilvánosságra február 25-éig.

Cseh Gergő Bendegúz azt is elmondta, hogy már számos kérés érkezett a levéltárhoz, hogy ne tegyen közzé bizonyos adatokat, ám a törvény erre nem ad lehetőséget. Ugyanakkor az érintettek úgynevezett helyesbítést fűzhetnek a levéltári irathoz. Előadhatják „saját verziójukat”, például, hogy az állambiztonsági irat tartalmával ellentétben nem hazafias indíttatásból, hanem zsarolás hatására lettek ügynökök - jegyezte meg Cseh Gergő Bendegúz.

Arra a felvetésre, mennyire hitelesek a nyilvánosságra kerülő iratok, a szakember hangsúlyozta: nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma és egészen biztosan nagyon hiányosak. Nem kell mindent elhinni az állambiztonsági szerveknek és irataiknak! - figyelmeztetett a főigazgató.

A levéltáros feladata, hogy torzításmentesen megőrizze és minél hozzáférhetőbbé, rendszerezettebbé, kereshetőbbé tegye az utókor számára a múlt iratait. A történeti valóság rekonstruálásának azonban csak az egyik szelete a hivatalos dokumentumok vizsgálata, azon kívül más forrásokat, nézőpontokat is meg kell vizsgálni, és mindezt kritikusan összevetni, ami már történészi feladat - közölte Cseh Gergő Bendegúz. A társadalom jelentős része családi vagy szűkebb-tágabb ismeretségi körében, lakókörnyezetében, munkahelyi vagy más kapcsolatrendszereiben felfedezheti majd a november 4-étől nyilvánosan beazonosítható több tízezer egykori ügynök valamelyikét. Az iratnyilvánosság társadalmi következményeinek kezeléséhez pedig a levéltárosokon kívül más szakmák segítségére is szükség lesz - tette hozzá.

A levéltár segít a közzétett iratok értelmezésében, megértésében, ám az érzelmi, erkölcsi feldolgozáshoz már mentálhigiénés szakemberek is szükségesek, továbbá sokat segíthet azoknak a tapasztalata, beszámolója, akik az iratokban rögzített eseményeket egykor átélték megfigyeltként vagy a másik oldalon ügynökként, tartótisztként - figyelmeztetett a főigazgató.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az állambiztonsági iratok jelentős része hiányzik.

Becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott összesen a Rákosi- és a Kádár-rendszer, ám csupán valamivel több mint egyharmaduk neve ismert. Részletes, érdemi információ, például B-dosszié pedig csak mintegy 10 százalékukról van. (MTI)