A kormány megvonná az MMA-tól a jogot, hogy beleszóljon a kulturális pénzek elosztásába

KULTÚRA

Megszűnhetnek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) különleges döntéshozatali jogosítványai a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA), miután a kormány elfogadta az erről szóló jogszabály-módosítási javaslatot. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtöki közleménye szerint a változtatással visszaállítanák az NKA 2016 előtti működési rendjét, és nagyobb beleszólást adnának a kulturális szakmai szervezeteknek a támogatások elosztásába. A tervezetről társadalmi egyeztetés indul, az új szabályok pedig parlamenti elfogadásuk esetén 2027. január 1-jén léphetnek hatályba.

Turi Attila, az MMA elnöke Rátóti Zoltán és Kiss János alelnökök között az MMA 2026. évi tavaszi közgyűlésén a Pesti Vigadó dísztermében 2026. május 12-én.
Fotó: Kocsis Zoltán/MTI/MTVA

A Magyar Művészeti Akadémia 2016-ban kapott kiemelt szerepet az NKA döntéshozatalában. Az akkori, Balog Zoltán miniszter által kezdeményezett törvénymódosítás értelmében az NKA szakmai kollégiumainak és irányító bizottságának tagjait három egyenlő részben jelölhette a miniszter, az MMA és a szakmai szervezetek. Korábban a miniszter és a szakmai szervezetek fele-fele arányban delegáltak tagokat, az MMA-nak pedig nem volt önálló jelölési joga. A változtatással így a független szakmai szervezetek képviselete a felére, 50-ről 33 százalékra csökkent.

Az átalakítás már 2015-ben komoly tiltakozást váltott ki: 18 kulturális szakmai szervezet, köztük a Fiatal Írók Szövetsége, a Magyar Színházi Társaság, a Szépírók Társasága és a Magyar Írószövetség is kifogásolta, hogy érdemi egyeztetés nélkül csökkentenék a beleszólásukat a kulturális támogatások elosztásába. A sajtóban akkor Lex Feketeként emlegetett módosítás az MMA akkori elnökének, Fekete Györgynek a befolyását is növelte: az NKA alelnökének kinevezése előtt például kötelezővé tette az MMA elnökének véleményezését.

A mostani javaslat éppen ezeket a 2016-ban bevezetett jogosítványokat szüntetné meg. Az NKA alelnökének kinevezéséhez többé nem kellene kikérni az MMA elnökének véleményét, és megszűnne az akadémia különleges szerepe a szakmai kollégiumok működésében, valamint a támogatási döntésekben is. A minisztérium szerint a cél az NKA hitelességének helyreállítása és a kulturális támogatási rendszer demokratizálása.

A változtatás ugyanakkor csak az első lépés lenne: a minisztérium 2027-re az NKA átfogó reformját is tervezi. Ennek részleteiről egyelőre nem közöltek többet.

Címlapi kép: drMáriás Kánoncsinálók – A kortárs képzőművészet zsűrije Max Beckmann műtermében című festménye, részlet

Kapcsolódó cikkek