Megkerült egy darab Szent Lászlóból

TUDOMÁNY

A mezőkövesdi plébánián több mint fél évszázadon át tároltak egy csontdarabot, amely a rajta lévő felirat szerint Szent László király ereklyéje. Két évvel ezelőtt vizsgálni kezdték, és most az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézete előállt a meglepő eredménnyel: a csont nagy valószínűség szerint valóban a szent király maradványa – írja a Válasz Online.

I. László 1075-től 1092-ig volt magyar király, az ő nevéhez fűződik Horvátország részleges elfoglalása. A történettudomány az egyik legnagyobb hatású magyar uralkodóként tartja számon.

Szent László öröksége nevű virágkocsi az 51. Debreceni Virágkarneválon 2020. augusztus 20-án.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

László váradi sírja elpusztult, ereklyéit azonban megőrizték az utódok. A Válasz Online idéz a kutatócsoport közleményéből:

„A csont a győri Szent László-herma koponyájával megegyező mitokondriális DNS-profilt mutat, egy ritka előfordulású, H1u2 nevű anyai leszármazási csoportba tartozik. A csonttöredék és a győri koponyaereklye teljes mitokondriális (anyai ágon öröklődő) DNS-szekvenciája azonos. Ezzel a haplotípussal a több mint 12 ezer mintát tartalmazó nemzetközi referencia-adatbázisban a Szent László herma mintáján kívül további egyezés nem fordult elő. A véletlenszerű egyezés valószínűsége rendkívül alacsony.”

A kutatók szerint elméletileg két lehetőség áll fenn: a győri koponyacsont, Szent László másik ereklyéje, és a mezőkövesdi lábszárcsont vagy ugyanahhoz a férfihoz tartozott, vagy anyai ágon rokonok voltak. Ennél biztosabbat nem lehet mondani, és az apai ági kapcsolatot bizonyító sejtmagi DNS vizsgálata nem adott egyértelmű bizonyítékot.

Elvileg tehát lehetséges, hogy a mezőkövesdi csont Szent László király egyik férfitestvéréé, de ereklyeként való tisztelete ezt nem teszi valószínűvé, vagyis a mezőkövesdi csont is Szent László király maradványa lehet.