Amíg mi aludtunk, a világ három legbefolyásosabb öregura már Sencsenben tárgyalt egymással mindenféle felállásban

külföld

A három elnök Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának örvén tárgyal egymással mindenféle felállásban, mindenki mindenkivel külön, és hármasban is.

Hármas kézfogó
Fotó: IORI SAGISAWA/AFP

Mi folyik itt Sencsenben?

Megkezdődött az APEC plenáris ülése, és Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy Kína 20 milliárd dollárral fogja támogatni a csendes-óceáni térségen belüli együttmkűködést.

Trump örömmel jelentette be, „hogy az Egyesült Államok még soha nem volt olyan prosperáló, mint most”, bármit is jelentsen ez. Azt is mondta, hogy a mesterséges intelligencia „szinte teljes egészében jó”, és ellenez egy olyan szabályozást, amely korlátozást az iparág fejlődését.

Putyin a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint arról beszélt, hogy Oroszország „konstruktív partnerségre” törekszik az ázsiai–csendes-óceáni térség gazdaságaival, valamint továbbra is nyitott a világ felé, és erősíti gazdaságát –

Hét év után először tárgyalt személyesen a japán miniszterelnök, Takaicsi Szanae és Putyin. A két ország kapcsolata évek óta feszült, ebben jelentős szerepet játszik Oroszország Ukrajna elleni inváziója. A múlt hónapban Oroszország kémkedés gyanújával őrizetbe vette Imai Juki japán újságírót, néhány héttel ezelőtt pedig Putyin állami irányítás alá vonta a Japan Tobacco helyi létesítményeit, volt tehát miről beszélni egymással.

Megvolt Putyin és Trump négyszemközti tárgyalása. Az. amerikai elnök nagyon pozitívan tekintett a megbeszélés elé: „És azt hiszem, ebből sok nagyszerű dolog születhet, vagy legalábbis elindulhat. De szerintem végül meg is valósulnak” – mondta Trump kezdés előtt

A találkozó Trump ismét megdícsérte Putyinta sajtónak, majd elindult a Hszivel való találkozójára. Később a három elnök közösen is tárgyalni fog.

Fotó: IORI SAGISAWA/AFP

Miért találkoznak most és mit várnak a szakértők?

A szakértői értékelések szerint bár a rendezvény hivatalosan az ázsiai és csendes-óceáni térség vezetőinek gazdasági csúcstalálkozója, Hszi Csin-ping számára azonban Kína világgazdaságra és nemzetközi diplomáciára gyakorolt befolyásának demonstrációja, megmutatva, hogy Kína már távolsról sem csupán reagál a Washingtonban, Londonban vagy Brüsszelben meghozott döntésekre, hanem a nemzetközi rendet átalakító tárgyalások középpontjában áll. Az egészet pedig a futurisztikus sencseni helyszín környezete teszi még látványosabbá: a sajtóbeszámolók szerint önvezető autók közlekednek a környéken, drónok repülnek mindenfelé, és robotok táncolnak az utcákon.

Előzetes várakozások szerint vannak azonban olyan témák is, amelyekről, ha nem muszáj – és Kínának ritkán miszáj bármit is –, Hszi nem akar tárgyalni.

Az egyik ilyen az ukrajnai háború, ahol a kínaiak érdekes pávatáncot járnak, hiszen tisztában vannak vele, hogy a Putyinnal fenntartott kapcsolatok árthat Kína európai kapcsolatainak. Az EU kulcsfontosságú piac a kínai export számára, ugyanakkor azt sem szeretnék, hogy a háború úgy érjen véget, hogy az destabilizálja Oroszországot. Peking továbbra is azt próbálja fenntartani, hogy semleges a háborúban. Többször is tárgyalásokat és politikai rendezést sürgetett, miközben nem ítélte el Oroszország teljes körű invázióját.

Donald Trump a három vezető a világ nukleáris fegyverkészleteinek korlátozásáról is tárgyalna. (Az Egyesült Államok és Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris robbanófej-készleteivel, de Kína is gyorsan ütemben bővíti saját arzenálját, ami aggodalmat kelt Washingtonban.) Trump azt szeretné, ha Kína is részese lenne egy új megállapodásnak, Peking azonban ellenáll ennek, főként azzal érvelve, hogy Kína nukleáris arzenálja jóval kisebb, mint az amerikai és az orosz, ezért igazságtalan lenne, ha Pekingre is ugyanazokat a korlátozásokat vonatkoztatnák. (BBC, Guardian, New York Times)