Átláthatóbb és demokratikusabb parlamenti munkát ígér a Tisza, az ellenzék kárára

POLITIKA

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

A „parlamenti munka demokratikusabbá és átláthatóbbá” és „a viták koncentráltabbá tétele”, illetve „az elmúlt 16 év túlzó és önkényes bírságai helyett a képviselői számonkérhetőség következetesebb érvényesítése” érdekében nyújtott be javaslatcsomagot a Tisza-frakció, amelyben az országgyűlési törvényt és a házszabályt is átírnák.

Ahogy azt az elmúlt 16 évben megszokhattuk: ez a két javaslat is az éjszaka közepén, 23 óra 10 perckor és 23 óra 11 perckor lett benyújtva, közvetlenül 21 másik, a kormány által az Országgyűlés elő terjesztett javaslat után. Ami persze nem jelenti azt, hogy senkinek nem szúrtak szemet, mindenesetre vicces, hogy még mindig éjszakánként gondolják úgy a képviselők, hogy hoppsza, no, nyújtsunk csak be ezt-azt, oszt' majd csak lesz valami belőle.

Na, de mivel tenné demokratikusabbá és átláthatóbbá a parlamenti munkát a Tisza? Többek közt azzal, hogy

  • Rövidítenék a parlamenti vitákat: az előterjesztők nyitóbeszéde például az eddigi 30 helyett csak 20 perc, a zárszó 30 helyett csak 15 perc lesz, de rövidülhet a nem vezérszónoki képviselői hozzászólások felszólalási időtartama is, és például az időkeretes általános vitákat a jövőben egyetlen ülésnap alatt kell lebonyolítani, így nem nyúlhatnak át több napon vagy éjszakán keresztül.
  • Szigorodnak a személyes érintettség szabályai, azaz egy képviselő a korábbi 2 helyett csak 1 percet kapna ilyen felszólalásra, azt is jobban körülírnák, mi számít személyes érintettségnek,
  • ráadásul ha egy ülésen egy frakció 3 tagja is megszegi a személyes érintettség szabályát, az egész frakciót eltiltják 1 hónapra ettől a jogtól.
  • A napirend előtti felszólalások számának csökkentése: az ülések hetében mindössze egy, napirendben megállapított ülésnapon lesz erre lehetőség,
  • ám a korlátozás nem vonatkozik a miniszterelnökre, a kormány tagjaira és a köztársasági elnökre, akik továbbra is minden ülésnap elején felszólalhatnak.
  • Sőt, a miniszterelnök ezután nemcsak halaszthatatlan és rendkívüli ügyekben kérhet napirend előtt szót, hanem bármilyen országos jelentőségű ügyben, „ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik”, és legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával jelzi ezt a házelnöknek.
  • Megszüntetik a házelnök lehetőségét, hogy drasztikus, sok millió forintos fegyelmi büntetéseket szabjon ki azzal, hogy a tiszteletdíj-csökkentés kötelező alsó határait eltörlik és mérséklik a felső határokat, illetve csak ismételt jogsértés esetére teszik lehetővé azok megemelését.
  • A magyar EP-képviselők eztán nem szólalhatnak fel a plenáris üléseken, uniós vitákban és bizottsági üléseken.
  • A Mentelmi Bizottságban ezután is paritásos alapon osztják a helyeket, viszont a jövőben minden frakció kap széket (jelenleg a Mi Hazánk nem ül a bizottságban).

Elég vegyes a kép, de azért lejt a pálya. A házszabály és az országgyűlési törvény módosítására tett javaslatok ugyanis többségében olyan intézkedéseket tartalmaznak, amik az ellenzékre nézve kedvezőtlenek.

És bár persze lehet kárörömködni, hogy a Fidesz most az kapja vissza, amit Kövér László idején még boldogan szemléltek: elveszik tőlük a szót, elnémítják őket, kevesebb idejük lesz hülyeségeket beszélni. A másik oldalról nézve viszont: a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk frakciói mögött, gondoljunk erről bármit, választói akarat van.

Márpedig ha a képviselők egy részét korlátozzák, akkor az a választók korlátozása is. Ami pedig - talán ezt nem kell különösebben magyarázni - nem túl demokratikus.

Fizess elő 3 hónapra
most csak 444 Ft-ért!

Ezt a cikket is elolvashatod, de rengeteg újdonság is vár rád a következő hónapokban előfizetőként.

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek