Február 1-jén azt mondta az orosz elnök a magyar kormányfő moszkvai látogatásakor, hogy ötödáron adja a gázt. Orbán azt hirdette a találkozó után, hogy „ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés!” Ha ezek az állítások igazak lennének, most nem kellene emelni a rezsit.

Orbánék ezekben a hetekben többet engednek Brüsszel követeléseinek, mint bármikor az elmúlt tíz évben, még Polt Péter hatalmát is megnyirbálnák. Nagyon kell az újjáépítési alapból lehívható pénz, úgyhogy egyre többet ígér a kormány az Európai Bizottságnak.

Egy washingtoni nemzetközi bíróság azt is kimondta, hogy a Hernádi Zsolt elleni korrupciós vád nem megalapozott. Az ítélet újabb fordulatot jelent a 2011 óta tartó pereskedésben.

Miközben az EU és a NATO újabb fegyvereket küld Ukrajnának, Orbán Viktor egyetlenként a nyugati szövetségen belül azt hirdeti, hogy úgyis az oroszok nyernek majd, úgyhogy felesleges minden áldozat. Szerinte ez szláv belháború, nem a mi ügyünk. De akkor miért kell az oroszok közeledésére hivatkozva rohamtempóban fejleszteni a magyar hadsereget?

Az infláció pedig 18 százalék. Hiába menekültek el rengetegen, így is nő a munkanélküliség. Csak a kikötők elvesztése naponta 170 millió dollár kárt okoz. A jegybank a GDP legalább 33 százalékos zsugorodására számít az idén.

Már 2021 őszének elején, jóval a háború kitörése előtt felnyomta a Gazprom az európai árakat. Nem a szankciók ütöttek vissza, az inflációt meglódító mesterkedés korábban kezdődött.

A Bizottság elnöke szerint fel kell készülnünk, hogy két fokkal lejjebb tekerjük a fűtést a következő télen. Az EU-csúcson az orosz gázelzárási fenyegetés ellenére további fegyvereket ígértek Ukrajnának. A bolgár és a magyar kormány is sok fejtörést okoz a többieknek.

A MÁV tavaly abban bízott, hogy 2022-ben olcsóbb lesz az áram. Ám 400 százalékkal drágább lett, és ezt a vasúti teherszállítók már alig bírják. Sokak szerint ebbe bukott bele Homolya Róbert, a MÁV-Volán eddigi vezérigazgatója.

Az egész Európai Uniót újraszervezné Kövér László és Semjén Zsolt, és erről a magyar országgyűlés hamarosan határozatot fogad el. Vétójogot adnának a nemzeti parlamenteknek mindenben, de közös európai hadsereget is akarnak. Ugyanitt elítélnék az Oroszország elleni szankciókat is.

Stelbaczky Tibor 2020 óta képviseli a kormányt Brüsszelben. Kemény csatákat bíztak rá, neki kellett két hete leszedetnie Kirill pátriárkát a szankciós listáról.

Épp aznap csökkentették 40%-kal az oroszok az Északi Áramlat 1 kapacitását, amikor Scholz, Macron és Draghi Kijevbe mentek. Véletlen? A Gazprom szerint a Siemens és a kanadai kormány a hibás.

A nyugati nagyok zsarolása? Segítségnyújtás Lengyelországnak? Leginkább ezek a találgatások merülnek fel, miután a magyar kormány váratlanul szembefordult a globális minimumadóval.

A nemzetközi sajtó attól volt hangos, hogy Orbán Viktor kivételt harcolt ki a vezetékes olajnak az oroszok elleni szankciók alól az EU-ban, de közben a bolgárok a tengeri szállításra is kivételt szereztek. Petkov miniszterelnök mégsem tudta belpolitikai sikerre váltani ezt az eredményt.

A 444 podcastjában Király Andrással és Magyari Péterrel beszéljük át, hogyan aratott pürroszi győzelmet az orosz hadsereg Szeverodonyeckben és mit akarhatott elérni az Orbán-kormány az olajembargó körüli kavarással.

Úgy tűnik, hogy a lengyel kormány is hozzáférhet az EU újjáépítési alapjához. Most már csak Magyarország nem képes megegyezni a Bizottsággal. Pedig rengeteg pénz járna egy kicsit kevésbé korrupt rendszerért cserébe.