Mindig szükség van valakire, akin a közösség közösségileg felháborodik. Ez most az osztrák államon élősködő magyar fickó.
A 444 tudomása szerint személyesen is felvette a kapcsolatot a szmogriadó miatt megbüntetett család és Bucsek Gábor, aki saját zsebből fizetné ki a rendőrei által kirótt büntetést, ha megbizonyosodott a sztori valódiságáról.
Komka Péter, Salgótarján elsőszámú fotósa kitett magáért.
A kis Aurelio eltévedt.
Egy életérzésnek vége.
Mire jó egy cikk? Néha tök sokmindenre. Csodásan szerepeltek az olvasók.
Úgy ragyogott az arca, mint a tolvaj katona csomagjából kieső lopott oltáriszentség 1453. június 16-án Torinóban. És te mi jót tettél eddig ma?
Vajda Zitával négy év alatt kilencszer jártak kettesben külföldön. Többször vitte magával élettársát, mint a jegybanki alelnököt.
Bájos rövidfilm az Oscarra jelölt rövidfilm készítőiről, amikor épp felfogják, mekkora király filmet csináltak.
1 milliárdos massachusetts-i piramisjátékkal jött össze A látvány.
Apja már a műtőasztalnál megmondta, hogy a fia újra focizni fog.
Milyen ember az, aki fogja magát, és lakossági poénként kiragasztja a saját falióráját a nem működő Széll Kálmán téri példányt tartó betonoszlopra? Hát lelkes diákaktivista.
Elképesztő, de ez a hétfő is úgy kezdődik, hogy képtelenek voltak megszerelni a legendás Moszkva téri óra utódját. Az új lakossági viccóra viszont a közösségi beállítás módszerével pompásan működik.
Ha már szülőkopasztó, akkor szívem szerint gyerekkel mentem volna letesztelni, de az időpont miatt be kellett érnem Szabó Zoltánnal, az Index tartalomipari vezetőjével, az ismert exújságíróval. Ő játszotta az apát, én a gyerekét.