Újabb forduló a kormány és a fapados légitársaság háborújában.
Nagy Márton szerint "méltánytalan és kisstílű" az a gyakorlat, amit "Európa legprofitéhesebb légitársasága" megenged magának.
A cseh, lengyel, horvát, román valuta él és virul.
A másodfokú ítélet szerint nyilvánosságra kellene hozni az iratokat, de a Kúriáig mehet a kormány.
Létszámtól, bevételtől és fogyasztástól is függ, hogy kiknél marad a kedvezményes ár.
A kormány azt ígérte, hogy az extrasarcok két évre szólnak. De a 2023-as költségvetéshez csatolt mellékletek szerint ez közel sincs így.
Sokan már temették a globális kereskedelmet szabályozó szervezetet. A tagoknak a kilátástalannak tűnő tárgyalások után azonban végül sikerült egy közös megállapodást felmutatniuk.
Az itt gyártott Kinder termékeket kellett visszahívni.
Az utasok 60 százaléka inkább visszakéri a kifizetett jegyek árát.
A 480 az továbbra is 480 forint.
Pedig volt 395 forint is, de a miniszterelnök szavaira újra megindult felfelé az árfolyam.
A külügyminiszter szerint „az európai termelő vállalatok adóterheinek növelése súlyos problémákat okozna”.
Nagy Márton miniszter azt mondta, magán spórol majd legnagyobbat a kormány. A Népszava információi szerint nem a minisztériumokon spórolnak, hanem nagy leépítésekre készülnek a járási és megyei kormányhivataloknál.
Rendkívüli, de nem teljesen váratlan kamatemeléssel reagált az MNB a gyengülő forintra és a vártnál nagyobb inflációra.
Farkas Richárd szerint „végső soron újra a végfelhasználó viseli az árstop következményét, csak nem a benzinkúton fizeti ki”.