Az NVB augusztusban elkaszálta a kérdéseiket, most a diákok mégis az emberek elé viszik azokat.
A kérdésre, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett.
Hiába próbáltuk megtudni, mit keresett egy tanórán.
Az attofizika tudományának megalapozásáért Nobel-díjat kapó fizikus a köztévében és a kormányközeli csatornákon is a kormány oktatáspolitikáját kritizálta.
Az intézménybe négyszáz gyerek jár, csaknem negyven településről.
Nálunk 42 évig kell dolgozni hozzá, miközben az EU-s átlag 30 év.
A Nobel-díjas tudós aggodalma valahogy kimaradt az MTI híréből, ami a köztévés beszélgetést foglalta össze.
Ez mintha arra vonatkozna, hogy Krausz szerint lenne mit javítani a helyzeten. De a Hír TV-s műsorvezető másként látta.
Állítólag minden rendben, olvasóink azonban nem így látják. Mindent a gyerekek fognak megszívni, de lesz kirakat, meg propaganda, mint anno a szocializmusban, írta egyikük.
Rajtunk kívül Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban és Romániában ennyire alacsony.
Rétvári Bence megköszönte a 99 százaléknak, hogy nem ültek fel a rémhíreknek.
Büntető eszközökkel egy jobb iskolarendszer felé.
Pedagógushiány meg: oldva.
Azt állítják, az oktatás megszervezése sehol sincs veszélyben. Ez legalábbis kérdéses, jelenlegi tudásunk szerint ugyanis kb. háromezren dönthettek most a pályaelhagyás mellett.
Ha valaki úgy adományoz pénzt egy iskolának, hogy nem mondja meg, pontosan mire adja a pénzt, nemcsak annak elfogadásáról, hanem a felhasználásáról is a Klebelsberg Központ dönt az iskolavezetés helyett.