A Nobel-díjas Krausz Ferenc: Óriási a jelentősége, hogy a tanári szakma becsületét minél előbb próbáljuk meg maximálisan helyreállítani

oktatás

A Hír TV vendége volt a fizikai Nobel-díjjal jutalmazott Krausz Ferenc. Előbb gratuláltak neki, amire a tudós azt mondta, hogy megható a szeretet, amit a napokban kap. Majd rátértek arra, hogy azért a kormány is adott pénzt egy nagy projektbe, amin 4 éve dolgoznak már itthon, és Krausz szerint azt a reményt hordozza magában, hogy a jövő egészségügyét alapjaiban reformálja meg.

Arról beszélt még, hogy amikor értesítették a díjról, akkor az első gondolatai azok felé a kollégák felé irányult, akiknek óriási részük volt abban, hogy elérjék a Nobelt megalapozó eredményeket. Krausz szerint állandóan arra kell emlékeztetnünk magunkat, hogy egyedül semmire sem megyünk, a modern tudomány abszolút csapatmunka, rengeteg ember munkája, odaadása, hite, lelkesedése és elkötelezettsége van ebben a díjban, hogy kijelölnek egy célt és azt követik tűzön-vízen át, annak ellenére, hogy milyen kudarcok érik az úton, márpedig kudarcokból van elég.

Ezután jött a Hír TV-s interjú legzavarbaejtőbb része. A műsorvezető elmondta ugyanis, hogy Krausz előtt a vendégük volt Hankó Balázs államtitkár, aki pont arról beszélt, hogy a magyar oktatási rendszert az alapoktól kezdve a felsőoktatásig, aztán utána a kutatók szintjéig úgy kell felépíteni, hogy a feltételek meglegyenek ahhoz, hogy ha valaki szeretne valamit elérni, valamin dolgozni szeretne, azokhoz odaférjen. (Arról nem esett szó, hogy építés helyett jelenleg leépülőben van az oktatás a legalsó szintektől, a tanárok, szaktanárok felmondásával a kutatói szintig, hiszen a Horizont-programban nem tudnak majd kutatni a magyarok, a kormány pedig saját zsebből nem akarja jelentősen emelni a pedagógus béreket, mert a felfüggesztett EU-s pénzekre vár.) A műsorvezető pedig megkérdezte Krauszt, hogy miután Magyarországon tanult, dolgozott és dolgozik is, „mennyire kell azon gondolkodni, hogy itt a feltételek megvannak, és igazából csak ha szerteágazóbb lehetőséget kapunk, akkor kell csak külföldre menni”.

Krausz erre azt mondta, hogy az oktatásról csak a személyes tapasztalatai alapján tud beszámolni. (1962-ben született, Móron járt általános iskolába és gimnáziumban, aztán az ELTE-re és a Műszaki Egyetemre járt párhuzamosan, a doktoriját már Bécsben szerezte, vagyis a személyes tapasztalatai több mint 30 évesek). Nagyon nagy mértékben ténylegesen magyar díjnak tartja a Nobelt, mert a legalsó szinttől a középszinten át a felsőoktatásig fantasztikus tanároktól itt kapta meg azt az útravalót, aminek a segítségével Bécsben és Németországban elvégezhette a kísérleteit.

„Óriási a jelentősége annak, hogy ilyen kiváló tanáraink a jövőben is legyenek, és ennek megfelelően óriási a jelentősége annak is, hogy a tanári szakma becsületét minél előbb próbáljuk meg maximálisan helyreállítani”

- mondta Krausz. Amit akár úgy is lehet érteni, hogy bőven lenne javítanivaló a tanári szakma becsületén. De a műsorvezető valószínűleg nem ezt vette le, mert azt vágta rá válaszként, hogy „ezt jó hallani ilyenkor kifejezetten egy érintettől”.

Krausz nyilatkozott az Inforádiónak is. Itt is hangsúlyozta a magyar indulást, ami „a lehető legfontosabb ebben az egész történetben”, felsorolta a tanárait, név szerint az általános iskolában Kiss tanár urat, a középiskolából pedig Láng Hugót, és minden idők egyik legnagyobb magyarországi középiskolai fizikatanárát, Vermes Miklós tanár urat.

„Ilyen tanárok hatása egy fiatalember döntésére az ügyben, hogy ő mit kezd magával, egészen döntő jelentőségűek voltak.

Ezért is szeretnék apellálni mindenféle módon a politikai döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a tanári szakma becsülete minél gyorsabban helyreálljon Magyarországon, mert ha a jövőben nem lesznek Kiss tanár urak, Láng tanár urak, meg Vermes tanár urak, akkor nem lesznek magyar Nobel-díjasok sem, és ez még valószínűleg a legkisebb baj.”

Arról, hogy miért ment el annak idején, ezt mondta: „Mert a körülmények Magyarországon annyira mostohák voltak. Ez a fajta kutatás, mint általában a kísérleti fizika, a legtöbb más területen is forrásigényes, a lehető legjobb műszerekre van ahhoz szükség, hogy világszínvonalú kutatást tudjunk végezni. Ezeknek a műszereknek a beszerzésére annak idején Magyarországon nem voltak meg a források. Olyan döntés előtt álltam, hogy itt maradok, és legjobb esetben középszinten tudok kutatást végezni, vagy megragadom a lehetőségét annak, hogy keressek egy olyan helyet, ahol megvannak a feltételek a világszínvonalú kutatáshoz. Igazából a kutatásnak csak akkor van értelme, ha megvan a lehetőségünk, az elszántságunk és az akaratunk is arra, hogy világszínvonalon tegyük. A középszerű kutatásnak nem sok értelme van.

Az Hír TV-s interjú itt nézhető meg.

Oktatási sorozatunk itt olvashatók:

Kapcsolódó cikkek

A Nobel-díjas Krausz Ferenc a legújabb projektjében az ultragyors méréstechnika orvosi diagnosztikai alkalmazását vizsgálja

Az MTI-nek azt mondta, hogy a sikerhez vezető út a móri Radnóti Miklós Általános Iskola fizikaóráiról indult, és az elmúlt ötven évben sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődése.

Herczeg Márk
TUDOMÁNY

Egy nagyközségnyi pedagógus hagyhatja el novemberben az oktatási rendszert

Azt állítják, az oktatás megszervezése sehol sincs veszélyben. Ez legalábbis kérdéses, jelenlegi tudásunk szerint ugyanis kb. háromezren dönthettek most a pályaelhagyás mellett.

Diószegi-Horváth Nóra
oktatás

Igen b@sszameg, kifestettük: így tatarozzák a szülők a tantermeket

„Nyilván megtesszük, valójában nem nagy ügy, hiszen a gyerekeinkről van szó (és ezt láthatóan ki is használja a rendszer)” – írta egyikük.

Diószegi-Horváth Nóra
oktatás

Angolóra helyett dráma lesz. Maradhat?

Van, ahol magyar tanár tartja majd az ének órát, máshol nincs egyelőre rajz, megint máshol esténként küldik el a másnapi órarendet. Így indul a tanév, amelyben „rendkívüli mozgás az előző évekhez képest nem tapasztalható”.

Diószegi-Horváth Nóra
oktatás

Tűrni kell, és egyszer csak túlleszünk rajta: a legbrutálisabb órarendet kerestük

Arra kértük olvasóinkat, írják meg, mennyire túlterheltek a diákok, hogy néz ki az órarendjük. „Egyenes út a túlterheltséghez, kiégéshez” – összegzett egy 10 éves kisfiú édesanyja. Zsúfolt és abszurd iskolai napok sokaságát tudjuk megmutatni.

Diószegi-Horváth Nóra
oktatás

Tízszázalékos béremelés helyett leginkább csak öt százalékot ajánlgat a kormány a tanároknak

Sorra kapják a pedagógusok a státusztörvény szerint új bérajánlatukat, de a kirajzolódó kép igencsak elkeserítő. A beígért tízszázalékos emelés helyett a legtöbben csak öt százalékot kapnak, de van, akinek egyáltalán nem változik a bére, sőt olyan is, akinek valamiért csökken.

Fődi Kitti
oktatás

„Elfogytak a szavaim a méltatlan körülmények miatt” – hol vannak konténertantermek, és milyen bennük tanulni?

Iskolafelújítás és demográfiai robbanás: főként ezek miatt kényszerülnek konténerekbe a diákok.

Diószegi-Horváth Nóra
oktatás

„Olykor lincshangulat van” – ilyen az élet az oktatásban, ahol a minisztérium szerint zökkenőmentesen megy minden a felmondások után is

Állítólag minden rendben, olvasóink azonban nem így látják. Mindent a gyerekek fognak megszívni, de lesz kirakat, meg propaganda, mint anno a szocializmusban, írta egyikük.

Diószegi-Horváth Nóra
oktatás