77 milliárd forint jut Magyarországra, nagyjából 10 százaléka civileknek.
„Majd beüzenünk oda is, induláskor, hogy hallják és tudják: mi is tudjuk, ki hallgat le itt kicsodát valójában, és kik az igazi gazemberek, kik az ellenségek.”
Orbán Balázs határozottan mondta fel a kötelezőt, aztán jött a HírTV-ben nem várt kérdés.
A miniszter nem tudja, hogy kormánydöntés született-e a vásárlásról.
A korrupciós ügyek kivizsgálását is kifogásolták.
A harmadik hullám felelőseiről nem beszélt.
És ismét megjegyezte, hogy hosszú távra tervez a politikában.
A megfigyelési botrány magyar szálával kapcsolatban egyelőre nem érkezett érdemi reakció a kormányzat részéről.
Majd két hét múlva eldönti, lesz-e vizsgálat.
Szerinte ezekre igennel vagy nemmel lehet válaszolni, és „minden más nyilatkozat a kormányzat részéről egyenlő a beismeréssel”.
A nemzetközi tényfeltáró cikk szerint azután kezdték itthon tömegesen használni a Pegasust okostelefonok megfigyelésére, hogy Orbán főtanácsadója az izraeli kormányfővel tárgyalt. Hogy volt-e köze hozzá, arra nincs bizonyíték, de érteni ért hozzá.
Vagy bármilyen civilt? Igen, lehet, de annak nagyon alapos oka kell, hogy legyen. És hogy tényleg az volt-e, utólag nagyon nehéz kideríteni. Ha viszont a kormányzati szervek illegálisan figyelnek meg valakit, akkor semmi esély sincs arra, hogy ez kiderüljön.
A belügyminiszter azt írta, a konkrét kérdésekre az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén kész válaszolni.
Adrien átlagos egyetemista, aki köteleségének érezte, hogy kiálljon a CEU-ért. Egy tüntetésen őrizetbe vették, és a mai napig eljárás folyik ellene. A neve feltűnt a Pegasus-listán.
„Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni” – mondta a Népszavának az izraeli kémszoftverről szóló hírekről.