• A Gengsztervilág az év egyik legsikeresebb új sorozata.
• Játszik benne Tom Hardy, Helen Mirren, Pierce Brosnan és más neves színészek is.
• Guy Ritchie is részt vett benne, de ez a közvélekedéssel ellentétben nem az ő sorozata.
• Pedig talán jobban jártunk volna, ha az lenne.

Már hozzászokhattunk, hogy a streamingcégek nem nyárra tartogatják a nagy durranásnak szánt sorozataikat, így az idei kínálat sem túl erős. A Gengsztervilág (MobLand) sem nyári premier volt alapvetően, hiszen március 30-án mutatta be a Paramount+, nálunk viszont csak júniusban hozta be a SkyShowtime, és könnyen ki is emelkedett az összes új produkció közül. Egy olyan sorozatról beszélünk ugyanis, amelynek a nemzetközi premierje megdöntötte a Paramount+ eddigi rekordját, ez lett valaha volt legsikeresebb globális sorozatpremier a platformon. Még fontosabb, hogy a főszerepben Tom Hardy, Pierce Brosnan és Helen Mirren láthatók, és a további szerepekben is feltűnik például Paddy Considine vagy az egyik legismertebb brit karakterszínész, Toby Jones.

Az első két rész rendezője pedig ki más lehetne, mint Guy Ritchie, aki ott van a sorozat tucatnyi executive producere között is. Emiatt sokan egy újabb Guy Ritchie-sorozatként beszéltek a Gengsztervilágról. Ez azonban ebben a formában nem igaz: a Ritchie által rendezett epizódok valóban megadják az alaphangot, és erősen magukon viselik a stílusjegyeit a gyors vágásokkal, a morbid humorral és a londoni alvilági hangulattal, de a kreatív kontroll nem az övé, ellentétben a The Gentlemen (Úriemberek) sorozattal, ahol ő volt a sorozat alkotója is. A Gengsztervilág alapvetően Ronan Bennett sorozata: ő a vezető írója, azaz a kreatív irányításért felelős creator. És minden ritchie-zmus ellenére ez eléggé más is, mint a már említett Úriemberek. Méghozzá nem feltétlenül a jó értelemben.

A Gengsztervilág gyenge pontja ugyanis a forgatókönyv. Az még belefér, hogy többnyire kiszámítható, klisés fordulatok követik egymást – már a cím alapján sem vártunk különösebb eredetiséget. Az már zavaróbb, hogy a sztori néha a saját logikájának is ellentmond. Bosszantóan sok jelenet van, ahol a filmes valóságot is meghajlítják a történet kedvéért, és emiatt a szereplők úgy viselkednek, ahogy a való életben senki sem tenné.