• Már az is valami, ha sikerül minden lényegi információt rárakni egy plakátra.
• Van, aki Magyar Péterrel kampányol, pedig semmi köze hozzá.
• Másoknak azt se sikerült feltüntetniük, hogy egyáltalán hol kéne rájuk szavazni.
• Látta valaki Deutsch Tamást?
• Plakátkörkép választás előtt.

Ha akarná, se tudná kivonni magát az ember a választási véghajrából. Az utcákon gyakorlatilag minden erre felhasználható felületet plakátok borítanak, ahhoz azonban éles szem, értő olvasás és lankadatlan éberség szükséges, hogy a választópolgár ki tudja silabizálni, ki, mit, mikor, hol, és hogyan szeretne.

Mi tettünk egy kísérletet, de szigorúan a körúton maradtunk, annak is csak a pesti részén, hogy a végigsétált 6 kerület alapján felmérjük a politikai kínálatot.

A választási eljárásról szóló törvény viszonylag szabad kezed ad a pártoknak a plakátok tekintetében: kampányeszköznek minősülnek, mivel a választói akarat befolyásolására alkalmasak, fel kell rajtuk tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét, a jelölő szervezetek és a jelöltek viszont engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot ebben az időszakban, és leginkább az elhelyezésüket szabályozzák (műemlékre például nem lehet, de más plakátjára ráragasztani is tilos). Ezen túl mehet, ami a csövön kifér.

Lássuk tehát, mi fér bele manapság egy kampányidőszakba plakátilag.

Bevezetésként nézzünk egy tökéletes plakátot, csak a miheztartás végett:

Ez itt Róna Péter, a Jobbik EP-listavezetőjének plakátja. Kiemelendő, hogy kiderül belőle, hogy melyik választáson indul a jelölt, milyen pozícióért száll versenybe, és melyik párt színeiben teszi ezt.

Igen, innen indulunk, a léc nem rezeg túl magasan.