Egyre nagyobb a feszültség Washington és Moszkva között, újabb szankciók is jöhetnek.
Az orosz elnök arról beszélt a Kreml propagandainterjújában, hogy reméli, nem lesz szükség atomháborúra.
Orbán Viktor békepárti narratívájából az látszik, hogy a magyar miniszterelnök nem ismeri Putyint és Oroszországot, mondta az ukrán elnök tanácsadója a Telexnek adott nagyinterjúban.
Putyin tévébeszédének célja a félelemkeltés volt, de Moszkva hideg fejjel cselekszik – mondta a 444-nek Csiki Varga Tamás biztonságpolitikai szakértő. Nem látszik, Trump mivel tudná tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Putyint, de ereje a kiszámíthatatlansága. Az viszont nem evidens, hogy elengedné Ukrajnát.
Most nem választási kampány van, hanem a Fidesznek rossz közvélemény-kutatási adatok.
A Threads azt mutatja be, milyen lenne egy nukleáris holokauszt.
Közben Szergej Lavrov a III. világháborúval riogat.
A KDNP-s miniszterelnök-helyettes megmagyarázta, miért lépett ki a KDNP az Európai Néppártból, majd kérdések merültek fel Ukrajnával kapcsolatban is.
A hónapban többször is felmerült a módosítás ötlete, de általában azt mondják, hogy még túl korai lenne.
Háborús uszítók, strasbourgi bábok, washingtoni utasítások vs. békeharc és Moszkva nyugodt hangja.
Újra bevetette egyik kedvenc, közpénzzel betárazott kampányfegyverét a kormány: fideszes választási üzenetet küldtek szét a kormányzati covid-hírlevélben.
A pártlap üzenete: mind meghalunk, ha nem állítjuk meg a háborúpárti nyugati politikusokat.
Az adófizetők és választópolgárok pénzéből készült Híradó szerint ez a két dolog történt hétfőn.
A szereposztás: a Nyugat, Amerika, az EU és a NATO az ukránokkal karöltve fenyegetnek és provokálnak. Az ukrán földön állomásozó Oroszország eközben védekezik, legfeljebb reagál a provokációra és őrzi a békét.
A háromtest-problémát ezidáig nem sikerült megoldani. Pedig lehet, hogy ideje lenne: az elmúlt hetven évet két atomnagyhatalom relatíve stabil szembenállása határozta meg, de időközben Kína belehúzott a gyártásba.