Bár az orosz elnök a hetekben azt mondta, hogy Oroszországnak nincs szüksége nukleáris fegyverek bevetésére ahhoz, hogy győzzenek Ukrajnában, most ismét újabb jelét láthatjuk annak, hogy Oroszország módosíthat a nukleáris doktrínáján.
Ha Moszkva úgy érzi, hogy a fenyegetés nő, a világ legnagyobb atomhatalma csökkentheti a nukleáris fegyverek bevetésére előírt döntéshozatali időt – mondta a parlament védelmi bizottságának elnöke vasárnap az állami hírügynökségnek. Részleteket nem mondott, szerinte túl korai lenne a nukleáris doktrína konkrét változtatásairól beszélni.
Oroszország 2020-as doktrínája szerint az atomfegyvereket egyrészt elrettentésként tartják, másrészt egy Oroszország ellen irányuló hagyományos támadás esetén is bevethetik, amennyiben a támadás Oroszország létét fenyegeti. Putyin 2015-ben még azt mondta, hogy akár még egy, hagyományos robbanószerekkel felszerelt precíziós fegyverekkel a kritikus infrastruktúrára mért csapást is ilyen fenyegetésként értékelnének, vagyis atomcsapással torolnának meg.
Az orosz atomfegyverek bevetésének elveivel, a döntési jogkörök elosztásával 2020-ban foglalkoztunk bővebben, amikor a Kreml nyilvánosságra hozta az atomstratégiai alapelveit. A taktikai atomfegyverekről, azok hatótávolságáról és hatásáról pedig a Qubit írt hosszabban. (Reuters)
Nem valami megnyugtató olvasmány, de higgyék el, az amerikai se az. Egy fontos, a témához és az elmúlt évek kardcsörtetéséhez mérten megnyugtató jelzést azért elrejtettek benne az értő közönségnek.
Az amerikai hírszerzés szerint egyelőre nincs közvetlen jele annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készülne. De mik egyáltalán ezek a fegyverek, és milyen fizikai, környezeti és katonai hatásai lennének alkalmazásuknak?