Az Európai Tanács épületében pedig a brit zászlót csavarták össze.

Magyarország, Csehország és Lengyelország is megvétózhatja a 2050-es klímasemlegességi célt.

Az igazságügy-miniszter kedden Brüsszelbe megy a 7-es cikkelyes meghallgatásra. Vagy, ahogy ő mondja: a rossz mantrák ellen küzdeni.

A kormányszóvivő közölte, hogy a nem is reklámozott kérdőív, amit már 150 ezren kitöltöttek, csak egy kötelezettség Brüsszel felé.

Palkovics László igyekszik tisztázni: dehogy akarják megkérdezni a magyarokat, ez csak brüsszeli kötelezettség.

Korábban arra figyelmeztetett a bizottság, hogy ha ez az önkéntes megközelítés kudarcot vall, akkor törvényileg szabályozhatják a területet.

Az akciójukkal arra akarták felszólítani Fülöp belga királyt, hogy lépjen ki a semleges pozíciójából, és hirdessen éghajlati veszélyhelyzetet.

Hétfőn hallgatják meg a magyar érveket a hetes cikkely szerinti eljárásban. Kovács államtitkár készen áll.

Az euróról azt mondta, a bevezetését meg kell fontolni, „mert akkor az adókérdésekben is Brüsszelben fognak dönteni, és elveszítjük annak a lehetőségét, hogy nálunk legyen a legkedvezőbb adózási kondíció”.

Kiderült: februárban kértek legutóbb az Európai Bizottságtól.

A volt igazságügy-miniszter az Európai Bizottság biztosa lenne, de még nem tudni, Ursula von der Leyen, az EB elnöke milyen portfóliót szán neki.

A miniszterelnök erről a részről nem beszélt utána az M1-nek.

Az Európai Bizottság új elnökéről azt mondta: „Jó döntést hoztunk, eddig.”

Ujhelyi István az EP környezetvédelmi bizottságának tagjaként a környezetvédelemért és az egészségügyért felelős biztosokhoz fordult: tudnak-e arról, hogy évek óta veszélyes anyagokat szállítanak tagállamok között, és az EU adott-e erre pénzt?

Németh Szilárd a legnagyobb hőségben is ott áll az üst mellett, és Brüsszellel szemben őrzi a lángot. Zsírral.