Helyesnek tartja-e, hogy apja gazdagodik a Budapest-Belgrád vasút felújításából? A miniszterelnök a beruházóhoz irányított.
A magyar–kínai megállapodás tartalmát továbbra is titkolják, a kínai–szerb viszont nyilvánosságra került, és abból azért le lehet vonni néhány következtetést.
A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása a valaha volt legnagyobb vasútfejlesztés Magyarországon, de a részleteiről a magyarok szinte semmit nem tudhatnak - azt sem, hogy ez miért lesz jó nekünk. Most belső dokumentumokból megtudtuk: az építkezéshez Orbánék bányájából szállítanak követ.
Belső dokumentumokból tudjuk: az Orbán család bányájából szállítottak építőanyagokat a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához. A beruházás részleteit titokban tartják, így eddig nem tudhattuk, hogy a miniszterelnök közvetlen családtagjai is profitálnak belőle.
November 25-én elindul a forgalom a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes szerbiai szakaszán.
A magyar kormány hétpecsétes titokként őrzi a kínai hitelek részleteit. Az afrikai országok példájából azonban kiderül: Kína trükkös, titkolózó hitelező, és ez felvet néhány kérdést a magyar ügyleteket illetően is.
A kínai állami CRRC Corporation egyik leányvállalata ellen, potenciálisan piactorzító külföldi támogatások ügyében.
A kínai nyelvtudás hasznosságáról, a Budapest-Belgrád vasútvonalról és az ide érkező akkumulátorgyárakban rejlő lehetőségekről is szó esik.
A többletköltségek finanszírozása és vasútszakmai feladatok mellett szerencsére jut kommunikációra is belőle.
Egyre drágább a kínai hitelből épülő projekt, ami közel ezer év alatt térülhet meg Magyarország számára.
Úgy tűnik, távozik az ember a kormányból, akivel Orbán Viktor végrehajtatta a legkeményebb lépéseket. Palkovics-botrányok a CEU-tól az SZFE-n, a Fudanon, a Budapest–Belgrád vasúton és a Mátrai Erőművön át a KRÉTA-ig és még tovább.
Szél Bernadett két évig pereskedett, hogy megnézhesse a beruházás közel kétmilliárd dolláros hitelszerződését. Hiába győzött másodfokon, a Kúria elfogadta végül a külügy érvelését, miszerint ha a kínaiak nem akarják elárulni, hogy mi áll benne, akkor a titkosítás magyar érdekké is válik.
Az összegek leginkább a Budapest-Belgrád vasútvonal és budapesti atlétikai stadion környékére mennek.
Kilométerenként 1,4 milliárd forint a különbség.
Már kritizálni sem lehet a kínai hitelből megvalósuló beruházást.