Közérdekű adatnak minősül a kormány által tavaly tavasszal megkötött kínai hitelszerződés, így azt az Államadósság Kezelő Központnak 15 napon belül ki kell adnia, hangzott el szerda délután a Fővárosi Törvényszéken annak a pernek a határozat-ismertetésén, amelyet Csárdi Antal politikus indított el az 1 milliárd eurós kínai devizahitel részleteinek nyilvánosságra kerülése érdekében. Fellebbezni azonban van lehetőség.

A bíró indoklása alapján kétség sem fűződik ahhoz, hogy közérdekű adatnak minősül a szerződés és annak mellékletei. Az ÁKK ugyanis közfeladatot ellátó szerv, amely kezel közadatot - ezt az alperes, vagyis az ÁKK ügyvédje is elismerte a tárgyalás során. Ráadásul egy olyan hitelszerződésről van szó, amely a költségvetés finanszírozását szolgálja, a visszafizetése pedig az adófizetőket terheli.

Bár az ÁKK hivatkozott arra, hogy a szerződés és annak jelenleg nem ismert részeinek nyilvánosságra kerülése üzleti titkot sértene, a bíróság ezzel nem értett egyet, hiszen közfeladatot ellátó szervről van szó, amelynek feladata az államadósság kezelése. Ugyan a jogszabályok lehetőséget adnának arra ilyen esetben, hogy aránytalan érdeksérelemre hivatkozva védjenek üzleti titkot, azt az alperesnek kellett volna alátámasztania, hogy pontosan mely részek nyilvánosságra kerülése okozna ilyen aránytalan érdeksérelmet. Ezt azonban a bírónő kérésére sem tudta megtenni, ezért szerettek volna szakértőt meghallgatni az ügyben. A bírónő szerint azonban nem egy szakértő feladata tényállásokat megfogalmazni, azt az alperesnek kell.

Az ÁKK képviselője a per során hivatkozott arra is, hogy a szerződő fél, vagyis a kínai kommunista párt vezette állami bankok nem járultak hozzá annál több információ nyilvánosságra hozatalához, mint amennyi eddig ismert. Ezt azonban a bíróság nem tudja figyelembe venni, hiszen azok a gazdasági társaságok, akik közpénz felhasználására kötnek szerződést, számolniuk kell azzal, hogy nyilvánosságra kerülhetnek adatok.

A kínai érdekeket védi a magyar állam

Az már az első tárgyalás alkalmával kiderült, hogy a magyar állam, pontosabban az alperes, az Államadósság Kezelő Központ még a bíróságon is alapvetően a kínai érdekeket védi. Ugyan az ÁKK ügyvédje elismerte, hogy a központ olyan közfeladatot ellátó szervezet, amely kezel közérdekű adatokat, ami szerintük a közre tartozik, azt mind közzéteszik a honlapjukon. Ez a kínai gigahitel esetében a felvett összeget, annak célját, a hitelező személyét, a futamidő végét, valamint a lehívás dátumát jelenti.

Pedig – ahogy arra Csárdi Antal ügyvédei is felhívták a figyelmet – a hitelt adófizetői pénzből, tehát közpénzből fogják visszafizetni, ezért jogos az igény, hogy egyéb fontos részleteket is eláruljanak a szerződésből. Mint a kamat nagyságát, az egyéb kiegészítéseket (késedelmi kamat, mi történik nemteljesítés esetén), a hitel fedezetét, és a végeredményben visszafizetendő összeg nagyságát. Az alperes, az ÁKK ügyvédje azonban azzal érvelt:

„Az összegszerűség szempontjából a kért adat közérdekű, amit nyilvánosságra hoztak, de a paraméterei, a kamat vagy a kiegészítő feltételek mind befolyásolják a hitel árát, költségeit, ezáltal ezek megismerése veszélyezteti az alperes jövőbeli pozícióját és a szerződő fél üzleti érdekeit.”

Vagyis az, hogy mennyi adófizetői pénzt utal törlesztés címén a magyar állam a kínai állami tulajdonban lévő bankoknak, veszélyezteti a szerződő fél, tehát a kínai bankok üzleti érdekeit.

A hitelt teljes titokban még tavaly tavasszal vette fel a magyar állam, ám ez is csak hónapokkal később, júliusban derült ki. A pénzt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította. A futamidő 3 év, a visszafizetés határideje 2027. április 19. A pénzt infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel a magyar állam. És bár a magyar sajtó és politikusok is igyekeztek további részleteket megtudni az ügyletről, a kormány hétpecsétes titokként őrzi a részleteket.

Sőt a kormány, Gulyás Gergely tolmácsolásában még azt is tagadta, hogy gigahitelről van szó. Ezt azonban nagyon könnyen meg lehet cáfolni, hiszen a teljes akkori devizahitel-állomány 12,27 százalékának felelt meg a felvett összeg, ami a Kína felé meglévő kitettségünket az addigi majdnem duplájára növelte (az összeget a legvilágosabb kék rész, az „egyéb devizahitelek” oszlop mutatja):

Az adatok megismerésével kapcsolatban nem ez az első per. A DK-s Varju László is bíróságra vitte az ügyet. A bíróság ítélete szerint az ÁKK-nak igenis nyilvánosságra kell hoznia a szerződést. Ennek ellenére ez a mai napig nem teljesült.