Az interjúban Trump bejelentette, hogy az izraelihez hasonló légvédelmi rendszert akar telepíteni az országba.

Helyette szakmai oldalról kellene támadnia a demokrata elnökjelöltet.

Trump hozza a megszokott személyeskedő támadásokat és dühös kirohanásokat, ezek viszont most nem tűnnek igazán hatékony eszköznek. Közben republikánus politikusokkal hadakozik és még az alelnökjelöltjét is bőven éri kritika.

Most éppen Kamala Harris michigani nagygyűléséről írta azt, hogy senki nem volt ott, AI-generált kép készült róla. Szakértő és maguk a résztvevők cáfolták.

Először adott interjút azóta, hogy kiszállt a versenyből, és rögtön biztosított mindenkit, hogy támogatni fogja Harris kampányát. Aztán elment bicózni.

Bizonyítékot nem mutattak.

Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban.

Nem állítunk semmit, de még az is megeshet, hogy összekevert két embert.

Az alelnökjelöltek vitája is tervben van.

Nagyot változott az amerikai politika pár hét leforgása alatt: a választási verseny még mindig rendkívül kiélezett, de a Biden idején padlón lévő demokraták újra önbizalommal teli, lelkes pártnak tűnnek.

Sztárpolitikus, ex-űrhajós, milliárdos üzletember, nyugalmazott pedagógus és abortuszjogért harcoló kormányzó neve is felmerült Harris lehetséges alelnökjelöltjei között. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy egyáltalán mennyire befolyásolja az elnökválasztás eredményét az alelnök személye.

Az amerikai kormány vélhetően szándékosan nem tűz ki végcélt a Kínával való konfliktus lezárására, de vannak, akik szerint már ezzel is veszélyes folyamatokat táplálhatnak.

A híresen Trump-párti Fox Newson vitázna Harrisszel.

Trump alelnökjelöltje és „örököse” fiatalabb és okosabb a mesterénél, így akár hosszú időre meghatározhatja a MAGA-mozgalom és a világpolitika alakulását. Ezt a pozíciót a botrányos részletektől sem mentes könyvének köszönheti, amely azt is segít elképzelni, mire lehet számítani tőle a jövőben.

Harris pénteken hivatalosan is a demokraták elnökjelöltje lett az újrázástól visszalépő Joe Biden helyett.