Aligha állítunk túl erőset azzal, hogy az Egyesült Államok és Kína között feszült a viszony: Hszi Csin-ping 2013-as hatalomra kerülése óta a gazdaságilag sokat erősödő (de az Egyesült Államoktól még mindig messze elmaradó) Kína egyre nyíltabban kezdte kinyilvánítani világpolitikai ambícióit, a chipektől a devizán át számos területen ütközőpályára kerülve az amerikaiakkal, amire a Trump- és a Biden-kormány is egyre keményebb gazdasági lépésekkel reagált.

A fokozódó helyzet miatt felkapott lett a világsajtóban az az elképezés, hogy a két nagyhatalom spirálszerű pályán sodródik egy háború felé, a Thuküdidész csapdáját emlegető és történelmi analógiákat felhozó elemzések annyira elszaporodtak, hogy azok még Orbán Viktorhoz is eljutottak. Közben az is nagy magabiztossággal állítható, hogy a háború egyik félnek sem érdeke, így az elemzések egy része azzal foglalkozik, hogy hogyan lehetne kitörni ebből a spirálból.

A két ország eltérő szerkezetű nyilvánossága miatt arról jóval kevesebbet tudni, hogy hogyan gondolkodnak a témáról a kínai pártelitben, viszont az Egyesült Államokban a párbeszéd egy része a sajtóban történik, befolyásos szereplők részvételével. Ennek a vitának az egyik hangsúlyos állítása, hogy sokat segítene, ha Washington végre megmondaná, pontosan milyen kapcsolatokra is törekszik Kínával.

Valami legyen már

A Biden-kormány Kína-stratégiájának legtöbbet idézett összefoglalását Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan és az amerikai kormány jelenlegi külügyminiszter-helyettese, Kurt Campbell adta, még 2019-ben megjelent cikkükben. Ebben arról írtak: Washingtonnak ahelyett, hogy megpróbálja kitalálni, hogyan alakul Kína pályája, olyan tartós stratégiára van szüksége, ami minden esetben alkalmazható, bárhogy is változzon a rendszer a távol-keleti államban. Azaz nem a hidegháború befejezéséhez hasonló végső lezárásra kell törekedni, hanem az amerikai érdekeknek és értékeknek kedvező, „tisztán látó együttélés állandósult állapotára”.

Azóta annyi változott, hogy Washington hivatalosan is kimondta, Kínával stratégiai versengésben állnak, és az amerikai kormány célja ennek a versengésnek a menedzselése, biztosítva, hogy az ne forduljon át konfliktusba vagy új hidegháborúba. Az viszont, hogy mi a versengés végcélja, továbbra sem világos: Sullivan tavaly októberben megjelent cikkében ismét arról írt, hogy bár a Biden-kormányt gyakran kérdezik, mi lesz a Kínával való versengés vége, nem számítanak olyan meghatározó lezárásra, amit a Szovjetunió összeomlása jelentett.