A lipcsei repülőtéren egy robbanóanyaggal megrakott drón repült neki egy ukrán szállítógépnek. A szerkezet nem robbant fel, így azt vizsgálhatják a német hatóságok, a kormány azonban nem beszél arról, hogy Oroszország lehet az incidens mögött. Az viszont újra bebizonyosodott, hogy a német repülőterek még mindig nincsenek kellőképp védve a drónbehatolások ellen.
A robbanás a Törökországot Ukrajnával összekötő Transz-Balkán gázvezeték kompresszorállomásától egy kilométerre történt.
A dán hírszerzés szerint az akciókat az orosz államhoz köthető csoportok hajtották végre, ami „egyértelmű bizonyítéka” a hibrid háborúnak.
Az elmúlt hetekben sorra kerültek a címlapokra a drónészlelések miatti reptérlezárások. Könnyű drónt kiáltani, de nehéz az észlelést bizonyítani, kollektív társadalmi pánikról mégis túlzás lenne beszélni. Túlreagálják az európai társadalmak a drónveszélyt?
A koppenhágai informális EU-csúcs egyik központi témája az Unió keleti határára felhúzandó drónfal volt. Ez a ritka kezdeményezések egyike, amit a magyar kormány sem próbál elgáncsolni. Rengeteg pénzből épülhetne ki az EU eddigi legjelentősebb biztonsági projektje, de a nagy tagállamok kevésbé lelkesek iránta.
A magyar külügyminiszter az Origo és az orosz állami hírügynökség hírével bizonygatta, hogy nem repültek be magyar drónok Ukrajna területére.
Az alaszkai találkozó óta eltelt időben egyértelművé vált, hogy Moszkva kész nyugati érdekeltségeket támadni Ukrajnában, és nem tart annak következményeitől. Az oroszok láthatóan mindent megtesznek azért, hogy leválasszák az Egyesült Államokat Ukrajnáról, a lengyelországi drónos légtérsértést is érdemes ebben a keretben értelmezni.
A miniszterelnök szerint ez az eset is bizonyítja a magyar politika indokoltságát és észszerűségét.