A magyar delegációban üzletemberek is lesznek „az energetikában, a pénzügyekben, az informatikában, a telekommunikációban és a védelmi iparban érdekelt hazai cégek képviseletében”.
A rákosrendezői beruházás ellentmondásait Horváth Lóránt ügyvéddel beszéltük át, aki levezette, miért van elővásárlási joga a fővárosnak, és a végén miért nem ér majd semmit a politikai hasznon túl. Gulyás Gergely szerinte abszolút tévesen érvelt, mikor a nemzetközi szerződés erejére hivatkozott.
Halottlátók a rendőrségen, szerzetesek az alkotmánybíróságon, pereskedés minidubai körül és a bravúros építészeti megoldásokban a Körszállón belül a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadásában.
Nagy Márton szerint a kormánynak van egy fegyelmező ereje, és most abban az időszakban van, hogy ezt érvényesíti.
Bevédhették volna magukat az elővásárlás ellen, de vagy elbénázták, vagy Garancsiék biznisze miatt nem tették. Nagyon nem szuverenista érvek a perrel fenyegetőző Főváros ellen.
Orbán gáncsolná a oroszok elleni szankciókat, erre Trump szankciókkal fenyegeti meg az oroszokat. A fiatalságnak nehéz, a magyar gazdaságnak még nehezebb. Hirtelen mindenkinek Rákosrendező kell. Itt a 444 napindító hírlevele.
Vitézy szerint nem engedhetjük, hogy létrejöjjön a Maxi-Dubaj Budapesten.
Épp az utolsó pillanatban szereztek meg egy céget, ami jogot biztosít nekik erre.
„Az ingatlan kizárólag olyan jogalany számára értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek vevőként kijelölt” – mutatja be a vagyonkezelő a sajátosan értelmezett magyar szuverenitást.
Marcus Fakana a családjával nyaralt, amikor találkozott a londoni lánnyal, aki a következő hónapban töltötte be a 18. életévét. A lány anyja már Londonban találta meg a csevegésüket, és felhívta a dubaji rendőrséget.
Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével történt cserében a két ország legalább 150 hadifoglyot adott vissza a másiknak.
Ráadásul a halálozások jelentős részét éhezés és megelőzhető megbetegedések okozták.
A magyar nyugdíjas Dubajban ülhetett le a dagesztáni világsztár mellé.
Állítólag köztük van Makszim Butkevics ukrán újságíró és jogvédő is.
Az európai embargós politika fő célja már nem a teljes tiltás, hanem az, hogy megdrágítsák a harmadik országok közreműködésével bonyolított orosz kereskedelmet.