Az energiahálózat egy részét próbálták megbénítani az év végi, kétnapos akcióban.
A teljes, 56 százalékos orosz részvénycsomagot megveszi a magyar olajvállalat, de 5 százalékot átad a szerb államnak. Az Emirátusok globálisan is jelentős energiavállalatát, az ADNOC-ot joint venture-konstrukcióban, közös vállalattal vinnék be a NIS-be.
A rendszerhasználati díjak csökkentését is megígérte a Tisza politikusa.
Magyar tavaly októberben posztolt arról, hogy hosszan egyeztetett Kapitánnyal.
Több esetben kifejezett eredményességgel tették ezt.
De úgy is mondhatjuk, hogy Amerika átveri rajtunk az atomterveit a nukleáris fűtőelemekről és kis moduláris reaktorokról szóló megállapodással. A magyar kormány a paksi szankció feloldását, az „összeoroszozott” magyar atom nyugat-kompatibilissé tételét remélheti a washingtoni csúcstól, de Trumpnak sem csak a pénzről szól a dolog.
A kimentésük megkezdődött.
Egyelőre újabb hírszerzési információkat adnak át, de lehet, hogy cirkálórakétákat is kap majd Kijev. Trump nem sokkal később arról posztolt, nem kizárt, hogy Ukrajna visszaszerzi az elfoglalt területeit.
A nagy nyugati nyitás egy 2021-es, most még az orosz gázvásárlás töredékéről szóló Shell-szerződés felturbózását jelenti.
Leginkább is az, hogy ha amerikai tulajdonba kerülnének.
Egy leállított LNG-terminál építése az egyik, a partvidéki területein a tengeri energiatermelés tiltásának a felülírása a másik.
Természetesen az ukránok miatt!
A szakértő az ukrán lépést politikai üzenetnek tartja, de hozzáteszi: az orosz olajimportnak egyébként is sok a kockázata. Ha most valóban leállna a Barátság, az fejfájást okozna a Molnak, de pár év múlva már mindegy lesz. Igaz, ennek sok százmillió eurós ára van.
Főleg a vidéki városokban számít a vevőknek az, hogy milyenek az épület energetikai tulajdonságai.
Minden kérdésre csak két válasz van, az akkugyárak nevét nem írják le, de kérdeznek róluk.