Először sikerült élő példányt befogni az akár másfél méteresre is megnövő, 6 centi átmérőjű óriás hajóféregből.
Olyan kőzegeket találhattak a kanadai pajzson, amelyek 4,2-4,3 milliárd éve keletkezhettek. Eddig 2,7 milliárd éves volt a Föld kérgének legrégibb ismert darabja.
Lol. Arról, amiről eddig azt hitted, hogy egy faj, kiderült, hogy valójában négy.
De hogy fogják túlélni a bajt az emberek, ha nem jelez a jó öreg fájdalom?
Ősi csontokra bukkantak egy dél-afrikai barlangban talált kezdetleges kriptában. Ha valóban új emberfajról van szó, akkor egészen szenzációs a felfedezés, de sok kritikusa is van az elméletnek.
Három kőtáblába vésték bele.
A most felfedezett bolygó, A Kepler 452B szilárd sziklabolygó, ami a napja lakható zónájában kering.
Ez már valami!
A minden eddiginél víztaszítóbb felületeknek nagy hasznát veheti a repülőgépipartól a mobiltelefongyártókig mindenki.
A záró török indulóról híres A-dúr szonátának (K. 331) eredeti kézirata évszázados vitákra tehet pontot.
Valaki sokat legózott: feltalálták a könnyen egymásba illeszthető téglát, amiből egy egész ház felépíthető, ablakostul, padlóstul.
A 117. elemet, az Ununszeptiumot négy éve állították elő először, most bólintottak rá.
Egy kézzel rajzolt térképvázlat vezette nyomra a kutatókat, a tábor helyét szétszórt gines üvegek jelezték.
Nem mindegy, hogy milyen génhiba milyen génhibával társul!