Jó reggelt kívánok, október 23. van, az 1956-os forradalom emléknapja. Tisztelegjünk a nap előtt egy szép verssel!
Mosonmagyaróváron nem sortűz volt 56-ban, hanem véres mészárlás.
Seszták Miklós kisvárdai birodalmában tágította ki az ünnepi beszéd fogalmát.
Semmilyen spontaneitás nem volt az eseményekben, a diktátor bukása után hamar megvoltak az utódok, a géppuskaropogást is csak szimulálták.
Korábban a magát nacionalistának és anarchistának valló Vjacseszlav Malcev arra szólította fel a követőit, hogy vonuljanak utcára Moszkvában. A célja bevallottan az, hogy forradalmat robbantson ki Oroszországban.
Trump győzelme óta Amerikában többen felvetették, hogy polgárháborúba torkollhat a társadalom megosztottsága. Viszont az adatok, amik nálunk is hasonlóak, nem erre utalnak. De a forradalom más tészta.
Az 1956-os Intézet történészei elvégezték a munkát, amire Schmidt Mária egy rádióinterjúban utalt, hogy el kell végezniük. Nincs kétség, a kormánybiztos, ahogy ígérte, bocsánatot kérhet a Pruck családtól, Dózsa László pedig hivatalosan is egy bohóc.
21. század in your face!!!
Összeszámoltuk: három igazán értékes és szórakoztató forradalmi tartalom készült a hatvanadik évfordulóra. Egyikhez sincs köze a romkocsma dekorációkkal, forradalmi koktéllal és halszagú Magyarországgal operáló emlékbizottságnak.
A DK elnöke szerint a miniszterelnök ezért nem is veheti szájára 1956 nevét.
Először Jurij Andropovon jött ki a „magyarkomplexus”, miután Budapesten volt kénytelen végignézni a 56-os forradalmat. Andropov egész politikai stratégiát épített fel a budapesti élményeire, és sok tekintetben Putyin is ebből a forgatókönyvből dolgozik.
Összejött a „patás ördög”, a „bukott” és a „népnyúzó”. Az új baloldali összefogás 56-os bulija eleve halott volt, de aztán jött Karácsony Gergely, és még jól meg is rugdosta.
Az első pillanattól nem volt kérdés, a szovjet megszállás alól menekülőkön segíteni kell. Számok és fotók a hatvan éve útnak indult kétszázezres tömegről.
Taps.
azon gondolkoztam, hogy ezt még egyszer vissza fogjuk kapni.