A svéd NATO-csatlakozás aktualitásai miatt Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus és Diana Madunic magyarországi svéd nagykövet, az orosz-ukrán háború apropóján Szálkai Kinga és Vigóczki Máté György Oroszország-szakértők adtak elő az Adaptér Sociomapping kurzusain.
Vett egy cementgyárat.
A kormány kemény fellépéssel és a szociális juttatások megvonásával fenyegeti a tiltakozókat.
Szerinte „a magyar gazdaság szerkezete erős, ez elévülhetetlen érdeme a 2010 utáni kormányzásnak”.
Kárpátalja mindig is az ország legszegényebb területei közé tartozott, ám a háború kitörése óta 180 százalékos munkahely-növekedés következett be. Emellett nem csupán a csempészet futott fel, hanem többek közt az IT-szektor is, sokan már Ukrajna Szilícium-völgyeként emlegetik a megyét.
A Newsroom új adásában megnézzük, kinek lesz jó a CSOK Plusz, és kinek (nagyon) nem, mire kell odafigyelnie annak, aki fel akarja venni, és milyen hatással lehet mindez a gyermekvállalási kedvre és az ingatlanpiacra.
Több pénzt adnak, hogy jobban teljesítsenek a beruházási versenyben.
Mészáros Lőrinc ennyiért le se hajol.
Egyhangúan döntöttek így.
A vételárról hivatalos információ továbbra sincs, Nagy Márton csak annyit árult el, hogy a Vodafone-ügyletnél nagyobb falatról van szó.
A kínai–magyar gazdasági együttműködésről is tárgyalt.
A Jakobi Koncert Kft. és a Besszer Koncert Kft. legalább 90-90 millió forintot kapott.
A kínai nyelvtudás hasznosságáról, a Budapest-Belgrád vasútvonalról és az ide érkező akkumulátorgyárakban rejlő lehetőségekről is szó esik.
Magyarország a jövőben is része kíván maradni a nagy távlatokat rejtő együttműködésnek, amelyből épp nemrég léptek ki az olaszok.
A Newsroom új epizódjában Haász Jánossal, a 444 gazdasági újságírójával arról beszélgettünk, mi lehetett az oka a kommunikációs katyvasznak: kinek a szava számít a költségvetés, az infláció vagy a bankok megszorongatása esetén, és be lehet-e még tömködni a költségvetésben keletkezett lyukakat.