Eddig a legtöbb olajjal kapcsolatos szankció az exportinfrastruktúrát érintette, most viszont már a keresleti oldalt szankcionálja az USA. Orbán washingtoni találkozója lakmusztesztje lesz annak, mennyire gondolja komolyan Trump a Kreml elleni nyomásgyakorlást. Interjú Tom Keatinge-gel, a RUSI Pénzügyi és Biztonságpolitikai Központjának alapító igazgatójával.

Komoly regionális és politikai hatásai is lehetnek a MOL hétfői balesetének. Ha a desztillációs torony is sérült, hosszú hónapokra bezuhanhat a magyar termelés.

A külügyminiszter az Orosz Energiahétre utazott Moszkvába, ahol találkozik az orosz miniszterelnök-helyettesekkel, illetve a Gazprom és a Roszatom vezérigazgatójával is.

Csak az év végéig kötnének velük gázszserződést. Nemrég az amerikaiak azt kérték a szerb kormánytól, hogy túrják ki az oroszokat az állami energiacégből.

A NIS az egyetlen finomító Szerbiában, és a szankciók közvetlenül veszélyeztetik az ország üzemanyag-ellátását. Bár a MOL növeli a szállításokat, ezek nem pótolják teljesen a horvát vezeték kiesését.

A német hatóságok azt állítják, hogy a búvároktató három éve a Balti-tengerre hajózott egy jachton, ahonnan alámerült, és bombát helyezett el a vezetéken.

Az elsőként január 10-én bejelentett szankciók életbe lépését eddig hatszor halasztották el, de a szerb NIS-ből csak nem szálltak ki az oroszok.

Egy másik olajfinomító ellen is hatalmas dróntámadást hajtottak végre.

Az oroszok és a kínaiak megállapodtak, hogy megépítik Szibéria Ereje 2 gázvezetéket, amely Mongólián keresztül szállítana földgázt Kínába. A meglévő útvonalakon is bővítenék a szállításokat.

Már csak az árról kell megegyezniük.

Oroszország régi játékos Szerbiában, de az utóbbi időben feltűnt egy új vetélytárs: Kína. Közvetlen rivalizálás egyelőre nincs Moszkva és Peking között.

Ma is Oroszországban van a külügyminiszterünk.

Miközben az Európai Unió tagállamai látványosan csökkentették orosz energiahordozók importját, Magyarország és Szlovákia az ellenkező irányba haladnak: mélyítik az orosz energiaszállítástól való függőségüket. A CREA és a Center for the Study of Democracy közös elemzése szerint ez nem technikai kényszer, hanem tudatos stratégia, ami az Orbán-kormány politikai és gazdasági érdekeit szolgálja – és közben milliárdokkal finanszírozza az ukrajnai háborút.

Szerbiát régóta bírálják amiatt, hogy a szankcionált orosz Gazprom Neft és a Gazprom többségi tulajdonában van az állami olajtársaság.

A Reuters információi szerint feszültté váltak az újabb tárgyalások Ukrajnával. Trumpék többet követelnek, mint eddig.