• A genderellenes harc jegyében a Fidesz nemcsak a Pride-ot tiltotta be, áprilisban azt is beleírták az Alaptörvénybe, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, punktum.
• Az MTA biológusai erre kiadtak egy állásfoglalást, hogy mégsem kéne az mindenféle hülyeségeket belehegeszteni az alkotmányba.
• A kormánysajtó vádjai szerint a biológusok biológiaellenesek, a woke elfoglalta az Akadémiát. A főkolomposnak Falus András genetikus-immunológust nevezték ki.
• Őt kérdeztük a tudományellenes hecckampányról, az interszex jogokról, arról, hogy mitől lesz valaki meleg, és hogy akkor hány nem is van tulajdonképpen.

A Magyar Tudományos Akadémia biológiai tudományok osztálya szembement az Alaptörvény módosításával: miután a kormánytöbbség tavasszal beleírta, hogy az ember csak férfi vagy csak nő lehet, ezt állásfoglalásban cáfolták.

Amikor egy ország alapokmányában megjelenik egy téves állítás, akkor a szakma felhorkan, már csak az Alaptörvény iránti tiszteletből is. Ugyanúgy, mint minden geográfus, ha a laposfölddel jönnek. Az MTA VIII. osztálya 90 százalék feletti többséggel fogadta el az állásfoglalást arról, hogy vannak köztes nemi jellegekkel jellemezhető, „interszex” állapottal élő embertársaink. Az állásfoglalás kimondja, hogy az „ember vagy férfi, vagy nő” pontatlan állítás.

Akkor sikerült rávennie az Akadémiát a biológia tagadására? A Magyar Nemzet legalábbis azt írta, hogy Falus András erre ösztönzi az MTA-t.

Az állásfoglalást speciel nem én kezdeményeztem, ez az első pillanattól sokunk álláspontja volt, de szakmai értelemben közösséget vállaltam a felvetéssel. Engem azért szúrtak ki, mert egy interjúban a Klubrádióban elmondtam, hogy szerintem az alaptörvényi megfogalmazás a tudomány mércéje szerint hibás. Döntő többséggel fogadtuk el ezt az állásfoglalást. Az Alaptörvényre való konkrét utalás végül nem került bele, de szakmailag így is benne van a lényeg.

Ezek szerint több „biológiaellenes” lázadó is van a biológiai osztályon.

Mi nem ideológiáról, világnézeti dolgokról, woke-ról beszéltünk. Reméljük, ha valamilyen konkrét ügyben egyszer majd jogi döntést kell hozni, akkor a bíróság figyelembe veszi, hogy „az ember az vagy csak férfi, vagy csak nő” kitétel szakmailag nem állja meg a helyét.

Akkor hány nem van valójában?

Állandó vád, hogy „hány nemet akarunk”. Mi sem mondjuk azt, hogy több nem van, csak azt, hogy az abszolút domináns „férfi-nő” bináris eloszlás mellett élnek embertársaink, akik bizonyos értelemben vegyes anatómiai, hormonális vagy genetikai jellegzetességeket mutatnak. Két nem van, de van egy csomó köztes vagy egyéb változat. Ezeket sem szabad marginalizálni, létük tagadása, a két domináns szélsőérték, a férfi-nő paradigma kizárólagossága egyszerűen tévedés, nem beszélve az emberségesség, a tolerancia súlyos sérüléséről is. Ha azt mondjuk, hogy az ember az férfi vagy nő, akkor az átmeneti variációk nem emberek? Szerintem ezt senki nem akarja mondani, de ebből a tételből ez következik az interszex emberekkel szemben.

Az akadémiai állásfoglalásra azt mondta a kormánysajtó, hogy ez csak tudományos divat, mozgalmár dolog, a nemek megkérdőjelezése.

Méghogy én mozgalmár… Én a napi politikai gondolkodás eltorzult, mind a két irányba eltorzult szélsőségeit nem vállalom. De biológusként nem mondhatom ki, hogy az a kisfiú, aki például tesztoszteron-rezisztens, az nem fiú? Abban az értelemben valóban nem az, hogy nem hat rá a férfi nemi hormon, nem lesz nemzőképes.

Ezek a kritikák egy tágabb, a Magyar Tudományos Akadémia elleni kampányba illeszkedtek. Minek tudja be ezt, miért támadják megint az Akadémiát?

Hogy miért utálja a politika az Akadémiát? Mert az Akadémia tüske a köröm alatt, azért, mert gondolkodásában önálló, nemzetközi és megalkuvás nélkül meritokrata. Vannak pontok, ahol a politika nem tud belénk gyalogolni, ezért gyakran övön aluli elégtételt vesz az önállóság miatt. Ahogy Freund Tamás MTA-elnök a májusi akadémiai közgyűlésen mondta: a politika nem együttműködést kér, hanem igazodást. Freund magánemberként konzervatív, jobboldali irányultságú, egyébként kiváló kutató, de úgy érzem, már ő is csalódott a 2019-ben leválasztott kutatóintézeti hálózat most tetőző viszontagságai miatt is. Az elődjével, a világhírű Lovász Lászlóval megcsinálták, hogy Palkovics miniszter behívta magához, órákig váratta az előtérben, majd egy hátsó kijáraton távozott, és egy titkárnőjével értesítette és alázta meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. Én rájuk borítottam volna az asztalt, Lovász nem, mert egy szelíd, nagyon jó ember.

Idáig a bölcsészek és a társadalomtudósok voltak leginkább gyanúsak, őket már ki is szedik a kutatóhálózatból. Most a biológusok is felkerülnek a listára?

Nézze meg a XX. század két totalitárius rendszerét. A nácizmus a felsőbbrendűség eugenetikai mániáival, azzal, hogy ki a tiszta árja, végzetesen túlhangsúlyozta a genetikát, míg a sztálini bolsevizmus tagadta azt: a Tanú című filmben a narancs az egy citrom, még ha kicsi és savanyú is, de a miénk. A kommunista ember és a természet szabadon megváltoztatható, ez volt az alapelképzelés, és emiatt genetika sincs, minden a környezet hatása.