V. Németh Zsolt az Őrségi Nemzeti Park génmegőrzéssel foglalkozó szakmai rendezvényén mondott beszédet.
A hülye szüleid hülye génjei miatt. Ez persze még nem mentség a rossz bizonyítványra: a genetika befolyásol ugyan, de nem determinál.
Erről, illetve a magyar társadalomban tapasztalható kóros cigányellenességről szól Széles Sándor új, nyomasztó sci-fije, a Pokolhurok.
A kimérákat kocák hordják ki.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy DNS-szekvencia alapján teljesen rekonstruáljuk egy ember kinézetét.
Hiripi László előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.
Amerikai kutatók 74 kromoszómahelyet azonosítottak, melyek kapcsolatba hozhatók az oktatásban töltött évek számával.
És itt a magyarázat arra is, miért van olyan sok kövér labrador.
Tálas András és Kulcsár Péter előadása a márciusi Budapest Science Meetup-on.
Nőnap alkalmából a héten öt különleges nőről írtunk posztokat, akik tudományterületük meghatározó egyéniségei lettek. Az utolsó sztori magyar vonatkozású, Ullmann Ágnesről szól, aki a háború tépte Erdélyből, az '56-os forradalmon keresztül jutott el a világ egyik legfontosabb kutatócsoportjába, a Pasteur Intézetben.
Szüts Dávid előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.
Szentgyörgyi Albert és Szentágothai János kivételével nincs más, magyar származású tudós, akinek akkora hatása lett volna korunk orvosbiológiájára, mint George Streisingernek. Itthon viszont még a kutatók sem ismerik a nevét.
Bizonyos epigenetikai változások miatt fiúsabb lehet a lányok, és lányosabb a fiúk agya. Az ezekért felelős epi-jegyeket valószínűleg az apák örökítik a lányokba, és az anyák a fiúkba.
Gyimesi Máté előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.