Mit gondolnak a járványról és az egészségügyről ott, ahol arányaiban a legtöbben haltak meg covidban?
Sokszor nem is plasztikai sebészek végzik a veszélyes beavatkozást, hanem teljesen alulképzett személyzet.
Nem mindegy, hol kapta el valaki a vírust. Végre elárulták, mekkora volt a pusztítás az ország különböző szegleteiben.
A születések száma a halálozásokénál kisebb mértékben csökkent.
Sokat számított az is, hogy van-e elég ápoló a háziorvosok mellett – legalábbis az első két hullámban. Frissebb területi adatokat 2021 márciusa óta nem tettek közzé.
A vakcinák egyenlőbb elosztása hatszázezer ember életét menthette volna meg.
Először azt mondták, fent van a honlapon, aztán elismerték: fogalmuk sincs, hány fertőzött halt meg a kórházakban, és mennyi szakember figyelt rájuk.
Vannak kórházak, ahol tavaly a legsúlyosabb betegek 60 százalékát elvesztették. Ilyen a járvány előtt sehol sem fordult elő.
Eddig feldolgozatlan adatok mutatják, mekkora szenvedést okozott a koronavírus-járvány a kórházakban a járvány első évében.
40 ezren meghaltak, felborult az egészségügy és az oktatás, kiéleződtek az egyenlőtlenségek. A járvány fontosabb társadalmi-gazdasági hatásai.
A szervezet becslései szerint például Indiában közel tízszer annyian haltak meg, mint amennyit az ország hivatalosan jelentett.
A nők egy része elhalaszthatta a gyermekvállalást.
Orbán Viktor tavaly júniusban ígért elemzést arról, miért magas a magyar covidos halálozás. Azóta rendre türelmet kértek, majd egyszer csak azt mondták: másfél hónapja nyilvánosságra hozták a tanulmányt. Hiába kérdeztük, hol van.
A koronavírust relativizálók szerint a más betegség miatt elhunytakat átstatisztikázzák a járvány áldozatai közé. A számok szerint nincs igazuk.
155 ezer ember vesztette életét 2021-ben.