Hszi Csin-ping harmadik elnöki ciklusára készül.
Újabb írással jelentkezett Francis Fukuyama, aki 1989-ben nagy hatású esszében jövendölte meg a liberális demokráciák végső győzelmét. Marine Le Pen, Éric Zemmour, Salvini és Trump mellett Orbán is szimpatizál Putyinnal, és szívesen vezetné az országát úgy, ahogy Putyin Oroszországot.
Nagyon ritkán történik ilyesmi. Most épp tart a pártkongresszus, lehet, hogy ezért van a csúszás.
A szabadság és a demokrácia marad, Tajpej visszaszólt Pekingnek.
Nyitóbeszédében megvédte a covid elleni teljes lezárásokat, azt mondta, véget vetettek a káosznak Hongkongban, Tajvan pedig Kína része lesz, és kész.
Vasárnap kezdődik Pekingben a kínai Kommunista Párt történelmi kongresszusa, Hszi Csin-ping elnök harmadik ciklusának megnyerésére készül.
A rövidesen kezdődő pártkongresszus előtt. A megmozdulást gyorsan feloszlatták a rendőrök.
A közelgő pártkongresszus és több befolyásos politikus letartóztatása felfűtötte a kedélyeket, de ettől még jó eséllyel nem történt hatalomátvétel Pekingben.
Kína szerint a tajvani kérdés kínai belügy, az Egyesült Államoknak pedig nincs joga beleszólni abba, hogy milyen módszerrel oldják meg.
Hszi Csin-ping előre menekülne: a hatalmas adósságokkal aláaknázott, strukturális problémákkal küszködő kínai gazdaságot önellátóvá szeretné tenni. A csúcstechnológiától az energiáig. Nem lesz fáklyásmenet.
Hszi után az indiai miniszterelnöknek is arról beszélt Putyin, hogy megérti az Ukrajnával kapcsolatos aggodalmait. Látványosan változik Moszkva világpolitikai jelentősége.
Az orosz diktátor felszólalt "a Nyugat tajvani provokációja" ellen.
A helyi média már most is az Emberek Vezéreként emlegeti.
Kína szerint ennek nincsen köze a jelenlegi nemzetközi és regionális helyzethez, sokkal inkább egy évek óta hatályos kétoldalú megállapodás részét képezi.
Egészen pontosan azt írta egy nyílt levélben, hogy a kínai elnök nem gonosz, csak nem igazán okos, ezért le kellene mondania.