Összesen harminchat kínai vadászgépről és bombázóról számolt be a tajvani hadsereg.

Kína elnöke egy parancsnoki központban, a hadsereg egyenruhájában tett látogatást.

Az Angela Merkel utáni politikai vezetés távolodna a Távol-Kelettől, de a német ipar nagy része már rá van utalva a kínaiakra.

Miközben odahaza azzal támadják a német kancellárt, hogy beengedte a kínai államot a hamburgi kikötőben.

Ez is arra utalhat, hogy a hírszerzésnek még nagyobb szerepe lehet Hszi harmadik ciklusában.

Aligha van ma befolyásosabb ember, akit ennyire kevesen ismernének, mint Vang Hu-ning. Sorozatban a harmadik kínai elnök főideológusa, és hatalmas szerepe lehet abban, amerre a kínai politika halad.

Joe Biden kormánya váratlanul rendkívül kemény csapással sújtotta a kínai techipart. Egyelőre nehéz felmérni, milyen hatása lehet ennek, de az amerikai–kínai viszony biztosan feszültebb lesz tőle.

Hszi Csin-ping nem tudta megnyugtatni a befektetőket a kongresszuson, eladási hullám söpör végig a kínai tőzsdéken.

A KKP-PB állandó bizottságába beválasztott négy új tag is a kínai elnök köreiből került ki.

Hszi Csin-ping harmadik elnöki ciklusára készül.

Újabb írással jelentkezett Francis Fukuyama, aki 1989-ben nagy hatású esszében jövendölte meg a liberális demokráciák végső győzelmét. Marine Le Pen, Éric Zemmour, Salvini és Trump mellett Orbán is szimpatizál Putyinnal, és szívesen vezetné az országát úgy, ahogy Putyin Oroszországot.

Nagyon ritkán történik ilyesmi. Most épp tart a pártkongresszus, lehet, hogy ezért van a csúszás.

A szabadság és a demokrácia marad, Tajpej visszaszólt Pekingnek.

Nyitóbeszédében megvédte a covid elleni teljes lezárásokat, azt mondta, véget vetettek a káosznak Hongkongban, Tajvan pedig Kína része lesz, és kész.

Vasárnap kezdődik Pekingben a kínai Kommunista Párt történelmi kongresszusa, Hszi Csin-ping elnök harmadik ciklusának megnyerésére készül.