Napokon belül életbe léphet az újabb árkorlátozás.
A jegybankelnök szerint a pénzromlás „változatlanul meghatározó probléma a reálgazdaság számára”.
Fantasztikus év, szépkorúak különkiadás.
Főleg a megélhetéssel összefüggő kérdésekre mentek rá.
Mészáros 2,6 milliárd forinttal több pénzt kért volna, de Lázár János „csak” 1,1 milliárdos drágulást hagyott jóvá.
Úgy is lehet nézni a dolgot, hogy azért kell újabb és újabb intézkedésekkel kordában tartani az inflációt, mert már akkora a baj. Az árrésstop eddig inkább csalódás, és a bizonytalanságot is fokozza.
Május 31-ig él ez a szabály, a kormány valószínűleg meghosszabbítaná, az OKSZ szerint fölösleges lenne.
Az élelmiszerek drágulása még mindig 5% fölötti volt, a gázár egyetlen hónap alatt 8%-kal nőtt, meglódultak a gyógyszerárak is. Az infláció a vártnál lassabban mérséklődik.
Már februárban is elmaradt januáritól, majd márciusban tovább esett a kiskereskedelmi forgalom.
Az ideinél 9,4 százalékkal kevesebb pénzzel tervezte az Egészségügyi Alap támogatását, a Költségvetési Tanács szerint ez „nem elégséges”.
A kereskedők szerint hosszú évekre tönkreteszi a kormány a hazai kiskereskedelem működését, ha meghosszabbítja, kiterjeszti az árrésstopot.
Az első negyedéves GDP-ről azt mondta, hogy „apró emelkedésre” számít, részben azért, mert még a húsvét is kibabrált velünk.
A TanodaPlatform jelentése szerint az infláció, az energiaárak és a bérminimum emelkedése még inkább veszélybe sodorta az állami finanszírozású tanodák működését. Pedig a rogyadozó oktatási rendszernek nagy szüksége van rájuk.
Az előrejelzéseknél magasabb infláció és alacsonyabb gazdasági növekedés várható.
Ezzel az éves infláció már a 21. egymást követő hónapban állt a 4,0 százalékos jegybanki inflációs cél fölött.