Az iráni atombomba kifejlesztésének és a ballisztikus rakétagyártásnak a gyorsított ütemét nevezte meg a támadás indítékaként.
Netanjahu nem volt hajlandó kommentálni ezt az értesülést.
Az iráni elnök és az izraeli miniszterelnök nyilatkozatai épp az ellenkezőjét bizonyítják.
Közzétettek adatokat az iráni veszteségekről.
Mennyire vonódik be az USA a konfliktusba? Mennyire sikerül Izraelnek meggyengítenie az iráni atomprogramot? Mi lesz iráni olajjal?
Többen, köztük gyerekek is meghaltak az éjszaka az iráni támadásokban. Az olaj ára 7 százalékot ugrott a konfliktus kezdete óta.
A Fehér Ház még nem kommentálta a tárgylást, Putyin beláthatatlan következményekről beszélt.
Ámosz Jadlin a prágai GLOBSEC biztonságpolitikai fórumon beszélt a háborúról és előzményeiről, és arról, hogy milyen mederben folytatódhat tovább a konfliktus. A szavait azzal zárta: „Vigyáznunk kell, hogy Izrael ne sodródjon magyar vagy török típusú autoriter rendszerbe.”
Percről percre követjük az izraeli-iráni konfliktust.
Eszkalálódik a feszültség a Közel-Keleten, az iráni támadásoknak több halálos áldozata is volt Izraelben.
Néhány rakéta becsapódott Tel-Aviv környékén.
Egy sor külső ok oda vezetett, hogy Izrael számára sok érv szólt a támadás mellett, és kevés ellene. Iránnak nincsenek eszközei egy komoly ellentámadáshoz, kivéve azokat a ballisztikus és cirkálórakétákat, amiket a hozzájuk tartozó infrastruktúrával együtt épp az izraeli légi erő semmisít meg. Az eszkaláció még ezzel együtt is reális forgatókönyv.
A Moszad évek óta készítette elő az izraeli támadást Iránon belül, Izrael végül azután támadt, hogy Trump még órákkal előtte is azt kérte, hogy ne rontsák el egy háborúval a diplomáciai tárgyalásokat. Egzisztenciális fenyegetésre hivatkoznak, de az USA-val is szembe mentek.
Ukránok, Ukrajna, ukrán háború, ukránbarát, ukránpárti…
Izrael iráni nukleáris létesítményeket és katonai célpontokat támadott, Irán drónokkal vágott vissza.