A Miniszterelnöki Kabinetiroda ládákba pakolt újságokra hivatkozva nem akarta elárulni, kinél mennyit költötték el a 125 milliárdos kormányzati kommunikációs keretszerződésből.
Így továbbra sem derült ki, mi alapján vádolták meg a lapot kémkedéssel és nyomásgyakorlással.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda ezért nem is adta ki a speciális útlevéllel rendelkezők listáját.
Schmidt azt kérdezte, ki kell-e adni adatok sokaságát, ha „azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri”.
Az előző konzultációs ívek gyártási költsége 375 millió forint volt, ez most már 387 millió forintba került.
Orbán Viktor azt mondta, hogy amire nagyon kell pénz, arra mindig van. Nagy Márton luxusszállóira és magánrepülős utazásaira volt, két év alatt több mint százmillió forint. A 444 által kikért adatokból az is kiderül, hogy a miniszter az éjszakánként akár 1 milliósnál is drágább szállodák világában sem szégyell lehajolni a 40 eurós napidíjakért.
Legalábbis erre utal a DK közérdekű adatigénylése.
Lánczi Tamás elnök a miniszterelnököt is lenyomja: a bruttó fizetése havi 5 483 520 forint, mellé évi 500 ezer forint ruhapénzt kap, 411 885 forintot SZÉP-kártyára, és állami vezetőknek járó Škoda Superbet kap hivatali és magánhasználatra.
Óriási mutatvánnyal próbálta megakadályozni a külügy, hogy kiderüljön: kik kérdezhetik rendszeresen Szijjártót a nyugatinál szabadabbnak mondott magyar sajtóban.
A hivatalnak ki kell adnia, milyen szerződéseket kötött.
Ez derült ki a 444 közérdekű adatigényléséből. A megelőző távoltartás nemcsak azért fontos a bántalmazottaknak, hogy biztonságban érezzék magukat, hanem az üzenet miatt is, mondja Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza.
Bírósági végzéssel akart bemenni az önkormányzati tulajdonú kukás céghez, hogy adják ki az igényelt közadatokat.
A K-Monitor nem a kegyelmi határozatokat kérte el, hanem olyan, nagyrészt statisztikai adatokat, amik bár anonimak, segítenek jobban megérteni az elnöki kegyelem intézményének és a miniszteri ellenjegyzés gyakorlatának működését. Hiába.
Az igazságügyi miniszter helyettese azt mondta, a Kúria egyik ítéletének értelmében a jogszabályok kizárják a lehetőségét, hogy a személyes adatokat közérdekű adatként bárki kiadja.
2019 és 2023 szeptembere között összesen 10 219 diplomáciai vízumot állítottak ki.