• 2024. július 15-én közérdekű adatigénylést adtunk be a Külügyminisztériumba, mert szerettük volna megismerni a szerződéseket, amelyeket a szürreális csádi misszió előkészítése során kötöttek.
• Nem fogjuk megismerni. Az indoklás röviden: mert Szijjártó Péter mondott valamit, aminek a tartalmát mi nem ismerhetjük, a bíróság pedig a tartalmi indokoltságát nem vizsgálhatja, így nem is bírálhatja azt felül.
• Ha a külügyminiszter azt mondja, külpolitikai érdek sérülhet, akkor a bíróság nem vizsgálhatja érdemben, hogy ez valóban így van-e.

Csád?

Két éve, 2023 novemberében szavazta meg a parlament példás gyorsasággal, úgymond katonás rendben, 143 igen szavazattal, 30 nemmel, 2 tartózkodás mellett a csádi katonai misszió támogatását. A kormány szerint a csádi misszió elindítására 2023. szeptember 19-én kelt levelében a csádi elnök kérte fel Magyarországot. Ezt a levelet persze finoman szólva se mutogatták, a parlament honvédelmi bizottságában például a képviselők kérésére sem prezentálták.

A mai napig nem tudni, hogy jött a szürreális, egyben a magyar honvédségi szerepvállalás hagyományaitól végtelenül távol álló csádi misszió ötlete. Erről mi is több cikkben írtunk, például itt, itt és itt. Azt viszont tudni, hogy már a hivatalos döntés előtt adott 817 millió forintot a kormány a Hungary Helps csádi irodájának megnyitására, és azt is tudni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fia hol zöld fedorakalapban, hol maszkban, hol oszlopok mögött bujkálva részt vett a művelet előkészítésében.

De hiába a különböző humanitárius projektek, a tevetej-tanulmányút, hiába Csád történetének első gépesített tevetejfejése, hiába a 150-200 millió euró értékű kötött segélyhitelprogram, amiből magyar cégek dolgozhatnak a csádi mezőgazdaság és élelmiszeripar erősítésén – illetve a vízellátás, oktatás digitalizáció fejlesztésén –, és hiába a Hungary Helps által indított egymillió dollár értékű egészségügyi segélyprogram – minden jel arra mutat, mégsem megy 200 magyar honvéd Csádba. (Hiába Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt mesteri trollkodása is.)

A csádi vezetés ugyanis felfüggesztette a tárgyalásokat, és ezzel megakadályozta, hogy a magyar parlament ratifikálja a haderők státuszáról szóló megállapodást, ami jogi keretet biztosított volna a Csádba telepített katonák tevékenységéhez. A misszió a Honvédség jövőbeli feladatai közül is kikerült.Persze mondhatnánk, hogy a sosemvolt csádi misszió csak egy kis színes fejezete az életünknek – végső soron az is –, ettől függetlenül közérdeknek tartjuk, milyen szerződéseket kötött és mennyi közpénzt áldozott a kormány a művelethez kötődően, ami miatt Orbán Gáspárnak oszlopok mögött kellett bujkálnia.Mindezek miatt 2024. július 15-én közérdekű adatigényléssel fordultunk a Külügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, milyen szerződéseket kötött a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. a csádi misszióhoz, illetve a HHP csádi kirendeltségének nyitásához, fenntartásához. (A teljes képhez tartozik, hogy hasonló témában, a misszió előkészítésére vonatkozóan közérdekű adatigénylést küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak is, de annak elindítása és a válaszadás megtagadása után itt nem kezdeményeztünk pert.)

Fordítási mizéria

Már az első fokú tárgyalás után jött az első váratlan akadály: kiderült, hogy a mappányi szerződés között van egy, ami csak angol–francia nyelven íródott. Felmerült, hogy – bár első fokon ez nem jelent akadályt – mi van, ha majd a másodfokon eljáró bíró (itt még az első fokú tárgyalás előtt jártunk) nem beszél se angolul, se franciául, így nem tud kellően megalapozott döntést hozni, az eljárás nyelve pedig a magyar. A KKM csak a hivatalos OFFI-fordítást ajánlotta fel, más megoldástól, például, hogy ők fordítsák le a pár oldalnyi dokumentumot, elzárkóztak.

Az OFFI-ról, azaz az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodáról érdemes tudni, hogy gyakorlatilag monopolhelyzetben van a saját területén, a szolgáltatásaik árképzése ennek megfelelő. Erre a fordításra a KKM kérte volna az árajánlatot, ennek értelmében perkálhattunk volna körülbelül 250 ezer forintot azért, hogy megismerhessük azt a nyolcoldalas szerződést is. Jeleztük, hogy ebben az esetben ennek az egy szerződésnek a megismeréséről lemondunk, tárgyaljon a bíróság enélkül az összes többi megismerésének jogáról. De ez csak akkor történhetett meg, amikor a Külügyminisztérium hivatalosan is árajánlatot kér az OFFI-tól, amire hivatalosan is nemet mondtunk. Nem állítom, hogy ezt a kört egy nap alatt lezongoráztuk, de előbb-utóbb túljutottunk rajta.

Kis kitérő az Alkotmánybíróságon