2016-ban Handóék szerint veszélyt jelentett a kormány terve a bírák függetlenségére, de ma már egyáltalán nem aggódnak.
Az OBH elnöke szerint elárulja a hazánkat az, akinek nem tetszik, hogy bevezetik a közigazgatási bíráskodást.
Viszont az Európai Unióval most nem húz ujjat a miniszterelnök, aki a gyülekezési jog szűkítésére és párhuzamos bíróságok felállítására készül.
Csak a szomszédos országból fogadnának be menekülteket.
Változnak a közigazgatási perek. Januártól akár egy köztéri szobor vagy tábla felállítása miatt is lehet pert indítani.
Apróságnak tűnő eljárási szabályok átalakításával kerülhetnek a kormány irányába nyitottabb bírákhoz a menekültekkel kapcsolatos eljárások.
Gulyás Gergely parlamenti alelnök beszélt a bíróságok átalakításának tervéről.
Az igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatalban készült anyag szerint 100 új bírót hoznának be a rendszerbe.
Korábban úgy tűnt, hogy elengedik a dolgot, de most egy bizottsági módosítóban tűntek fel a nyár végén bedobott ötlet egyes elemei.
Nem kell odatelefonálni, hogy mi legyen az ítélet, a rendszerben enélkül is tudja a dolgát egy csomó szereplő. Fleck Zoltán jogszociológussal, az ELTE tanárával beszélgettünk.
A politikailag jelentős ügyek különbíróságok elé kerülnek, így máshol fenntartható a függetlenség látszata.
Azt írják vannak azért pontok, amiben egyetértenek a kormánnyal. Például, hogy magasabb legyen a fizetés.
Összesen 32 oldalon kritizálja az Országos Bírósági Hivatal a kormány különbíróságos ötletét. Lázár János egy hete még úgy csinált, mintha a bírák imádnák az elképzelést.
Szokásos heti sajtótájékoztatóján arra utalt, "hülyeség", hogy az Országos Bírósági Hivatal nem támogatja, amit akarnak, pedig tényleg nem.